tag:blogger.com,1999:blog-44027766058570866892024-03-13T13:35:09.867-07:00Sachkhoj Academy Australia<big>ਸਚ ਘਰੁ ਖੋਜਿ ਲਹੇ ਸਾਚਾ ਗੁਰ ਥਾਨੋ ॥ ਮਨਮੁਖਿ ਨਹ ਪਾਈਐ ਗੁਰਮੁਖਿ ਗਿਆਨੋ ॥ (ਪੰਨਾ ੧੧੧੨, ਸਤਰ ੧੩)</big>
<br><br>
ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਜੀ ਕਾ ਖਾਲਸਾ॥ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਜੀ ਕੀ ਫਤਹਿ॥
<br>
ਅਸੀ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ ਦੀ ਸੰਗਤ ਧੰਨਵਾਦੀ ਹਾਂ "ਸਚੁਖੋਜ ਅਕੈਡਮੀ" ਦੇ ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਸਾਨੂੰ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਉਹ ਅਰਥ ਦਿੱਤੇ ਨੇ ਜੋ ਸਾਨੂੰ ਟੀਕਿਆਂ ਵਿੱਚੋਂ ਨਹੀਂ ਮਿਲਦੇ । SKA ਤੋਂ ਜੋ ਕੁਝ ਅਸੀਂ ਸਮਝਿਆ ਹੈ ਉਹ ਅਸੀਂ ਇਸ ਬਲਾਗ ਵਿੱਚ ਪਾਵਾਂਗੇ ।<br> ਅਗਰ ਆਪ ਜੀ ਨੂੰ ਇਸ ਸੰਬੰਧੀ ਕੋਈ ਜਾਣਕਾਰੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ ਤਾਂ ਸਾਨੂੰ ਈ ਮੇਲ ਕਰੋ ਜੀ ।
ਈ ਮੇਲ:- khalsagurjeet@yahoo.comSKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.comBlogger15125tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-19358412852248497642011-12-05T04:40:00.000-08:002011-12-05T04:42:01.438-08:00Chon-vay Sabad Viaakhiaa<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><h1 id="fileNameText"><iframe border="0" cellspacing="0" frameborder="0" height="260" marginheight="0" marginwidth="0" scrolling="no" src="http://www.4shared.com/pl/i_-m6eDn/Chon-vay_Shabad_Viaakhiaa.html" width="445"></iframe></h1></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-9251150232307867142011-12-03T02:25:00.000-08:002011-12-03T02:25:21.034-08:00Aasaa Baanee Bhagat Dha(n)nai Jee Kee<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><iframe border="0" cellspacing="0" frameborder="0" height="260" marginheight="0" marginwidth="0" scrolling="no" src="http://www.4shared.com/pl/mDNlgLrq/Aasaa_Baanee_Bhagat_Dha_n_nai_.html" width="320"></iframe></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-40753186574678623322011-12-02T04:15:00.000-08:002011-12-02T04:15:28.639-08:00Raam Ga-i-o Raavan Ga-i-o<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">ਰਾਮੁ ਗਇਓ ਰਾਵਨੁ ਗਇਓ ਜਾ ਕਉ ਬਹੁ ਪਰਵਾਰੁ ॥<br />
ਕਹੁ ਨਾਨਕ ਥਿਰੁ ਕਛੁ ਨਹੀ ਸੁਪਨੇ ਜਿਉ ਸੰਸਾਰੁ ॥੫੦॥<br />
ਸਲੋਕ ਵਾਰਾਂ ਤੇ ਵਧੀਕ (ਮਃ ੯) ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ - ਅੰਗ ੧੪੨੯<br />
<div multilinks-noscroll="true"><br />
<br />
<a href="http://www.4shared.com/get/K--cxhoN/Raam_Ga-i-o_Raavan_Ga-i-o.html" multilinks-noscroll="true">>>>Download mp3<<<</a> </div><embed allowfullscreen="false" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/992629699/8d949ce1" width="420"></embed></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-76331338814652743992011-11-30T23:40:00.000-08:002011-11-30T23:40:18.618-08:00Raam Kathaa Jug Jug Atal<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div multilinks-noscroll="true">ਰਾਮ ਕਥਾ ਜੁਗ ਜੁਗ ਅਟਲ ਸਭ ਕੋਈ ਭਾਖਤ ਨੇਤ ॥<br />
ਸੁਗ ਬਾਸ ਰਘੁਬਰ ਕਰਾ ਸਗਰੀ ਪੁਰੀ ਸਮੇਤ ॥੮੫੮॥<br />
੨੪ ਅਵਤਾਰ ਰਾਮ - ੮੫੮ - ਸ੍ਰੀ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ<br />
<br />
>>>Download mp3<<<<br />
<embed allowfullscreen="false" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/990162550/f2a0d540" width="420"></embed></div></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-86991953835305247062011-11-11T20:28:00.000-08:002011-11-26T05:36:04.407-08:00Agiaantaa Daa Andheraa Usay Tarhaan Kayam - Gurjeet Singh Australia<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-Sb_Ud0MF9Wk/Tr30nxkyYNI/AAAAAAAAAA0/hiDUcErCdQo/s1600/Agiaantaa+Daa+Andheraa+Usay+Taraan+Kaim+-+Gurjeet+Singh+Australia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-Sb_Ud0MF9Wk/Tr30nxkyYNI/AAAAAAAAAA0/hiDUcErCdQo/s320/Agiaantaa+Daa+Andheraa+Usay+Taraan+Kaim+-+Gurjeet+Singh+Australia.jpg" width="144" /></a></div><b style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; font-style: normal; font-variant: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="color: red;"><span style="font-size: large;">ਇੱਕ</span></span><span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><span class="Apple-converted-space"> </span>ਪਾਸੇ ਅਸੀਂ ਗਾਈ ਜਾ ਰਹੇ ਹਾਂ ‘ਸਤਿਗੁਰੁ ਨਾਨਕੁ ਪ੍ਰਗਟਿਆ; ਮਿਟੀ ਧੁੰਧੁ, ਜਗਿ ਚਾਨਣ ਹੋਆ’ ਪਰ ਅਗਿਆਨ ਦਾ ਅੰਧੇਰਾ ਉਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਕਾਇਮ</span>: ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਖ਼ਾਲਸਾ</span></b><br />
<blockquote style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: medium; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span style="font-size: medium;"><img align="left" border="0" height="440" src="http://www.khalsanews.org/newspics/2011/11Nov2011/11%20Nov%2011/kid%20sant.jpg" width="500" />ਬਠਿੰਡਾ, 10 ਨਵੰਬਰ (ਕਿਰਪਾਲ ਸਿੰਘ): ਇੱਕ ਪਾਸੇ ਅਸੀਂ ਗਾਈ ਜਾ ਰਹੇ ਹਾਂ ‘ਸਤਿਗੁਰੁ ਨਾਨਕੁ ਪ੍ਰਗਟਿਆ; ਮਿਟੀ ਧੁੰਧੁ, ਜਗਿ ਚਾਨਣ ਹੋਆ’ ਪਰ ਅਗਿਆਨ ਦਾ ਅੰਧੇਰਾ ਉਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਕਾਇਮ ਹੈ। ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਮੈਲਬੋਰਨ (ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ) ਤੋਂ ਸ: ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਖ਼ਾਲਸਾ ਨੇ ਇਸ ਪੱਤਰਕਾਰ ਨਾਲ ਗੱਲ ਕਰਦਿਆਂ ਕਹੇ।</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੱਸਿਆ ਕਿ ਪੰਜਾਬ ਸਪੈੱਕਟ੍ਰਮ ’ਤੇ ਛਪੀ ਖ਼ਬਰ ਜੋ ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਹੈ:</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਮੈਲਬੋਰਨ 7ਨਵੰਬਰ (ਪਰਮਵੀਰ ਸਿੰਘ ਆਹਲੂਵਾਲੀਆ</span><span style="color: blue; font-size: medium;">) ਸਿੱਖ ਫੈਡਰੇਸ਼ਨ ਆਫ ਆਸਟਰੇਲੀਆ ਦੀ ਵਿਕਟੋਰੀਆ ਇਕਾਈ ਦੇ ਵੱਲੋਂ ਮੈਲਬੋਰਨ ਦੇ ਗੁਰੂਦੁਆਰਾ ਕਰੇਗੀਬਰਨ ਵਿਖੇ ਕੀਤੀ ਗਈ ਮਨਮੱਤ ਦੇ ਵਿਰੋਧ ਵਿੱਚ ਅੱਜ ਇਥੇ ਇੱਕ ਪ੍ਰੈੱਸ ਨੋਟ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ । ਜਿਸ ਵਿੱਚ ਇਕਾਈ ਦੇ ਵਿਕਟੋਰੀਆ ਵਿੰਗ ਦੇ ਪ੍ਰਧਾਨ ਗੁਰਤੇਜ਼ ਸਿੰਘ ਨੇ ਕਿਹਾ ਕਿ ਐਤਵਾਰ ਵਾਲੇ ਦਿਨ ਇਸ ਗੁਰੂਦੁਆਰੇ ਵਿਖੇ ਪ੍ਰਬੰਧਕ ਕਮੇਟੀ ਨੇ ਇੱਕ ਬੱਚੇ ਨੂੰ ਇਹ ਆਖਕੇ ਸਿਰੋਪਾ ਦੇ ਦਿੱਤਾ ਕਿ ਇਹ ਬੱਚਾ ਕਿਸੇ ਸੰਤ ਦਾ ਪੁਨਰ ਜਨਮ ਹੈ ਅਤੇ ਉਸ ਕੋਲੋ ਵੀ ਕਮੇਟੀ ਦੇ ਇੱਕ ਮੈਬਰ ਨੇ ਸਿਰੋਪਾ ਹਾਸਿਲ ਕੀਤਾ । ਫੈਡਰੇਸ਼ਨ ਨੇ ਕਿਹਾ ਕਿ ਉਹ ਇਸ ਮਨਮੱਤ ਦਾ ਸਖਤ ਸ਼ਬਦਾਂ ਵਿੱਚ ਵਿਰੋਧ ਕਰਦੇ ਹਨ ਕਿਉਕਿ ਸਿੱਖ ਧਰਮ ਵਿੱਚ ਅਜਿਹੇ ਕਿਸੇ ਵੀ ਪਾਖੰਡ ਲਈ ਕੋਈ ਵੀ ਥਾਂ ਨਹੀ ਹੈ । ਦੂਜੇ ਪਾਸੇ ਜਦੋ ਗੁਰੂਦੁਆਰਾ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਪ੍ਰਬੰਧਕ ਕਮੇਟੀ ਨਾਲ ਸੰਪਰਕ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਤਾਂ ਉਹਨਾਂ ਵੱਲੋਂ ਇਸ ਗੱਲ ਤੇ ਅਫਸੋਸ ਪ੍ਰਗਟ ਕਰਦੇ ਹੋਏ ਅੱਗੋ ਸਿੱਖ ਮਰਿਆਦਾ ਦਾ ਧਿਆਨ ਰੱਖਣ ਦੀ ਗੱਲ ਕਹੀ ਗਈ ।</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਅਨੁਸਾਰ ਮੈਲਬੋਰਨ ਦੇ ਗੁਰਦੁਆਰਾ ਕਰੇਗੀਬਰਨ ਵਿਖੇ ਬੀਤੇ ਐਤਵਾਰ ਵਾਲੇ ਦਿਨ ਇਸ ਗੁਰਦੁਆਰੇ ’ਚ ਪ੍ਰਬੰਧਕ ਕਮੇਟੀ ਨੇ ਇੱਕ ਬੱਚੇ ਨੂੰ ਇਹ ਆਖਕੇ ਸਿਰੋਪਾ ਦੇ ਦਿੱਤਾ ਕਿ ਇਹ ਬੱਚਾ ਕਿਸੇ ਸੰਤ ਦਾ ਪੁਨਰ ਜਨਮ ਹੈ ਅਤੇ ਉਸ ਕੋਲੋ ਵੀ ਕਮੇਟੀ ਦੇ ਇੱਕ ਮੈਂਬਰ ਨੇ ਸਿਰੋਪਾ ਹਾਸਿਲ ਕੀਤਾ।</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਛਪੀ ਖ਼ਬਰ ਅਨੁਸਾਰ ਸਿੱਖ ਫੈਡਰੇਸ਼ਨ ਆਫ ਆਸਟਰੇਲੀਆ ਦੀ ਵਿਕਟੋਰੀਆ ਇਕਾਈ ਵਲੋਂ ਫੈਡਰੇਸ਼ਨ ਇਕਾਈ ਦੇ ਪ੍ਰਧਾਨ ਗੁਰਤੇਜ ਸਿੰਘ ਪਹਿਲਾਂ ਹੀ ਇਸ ਮਨਮੱਤ ਦਾ ਸਖਤ ਸ਼ਬਦਾˆ ਵਿੱਚ ਵਿਰੋਧ ਕਰ ਚੱਕੇ ਹਨ ਕਿਉਕਿ ਸਿੱਖ ਧਰਮ ਵਿੱਚ ਅਜਿਹੇ ਕਿਸੇ ਵੀ ਪਾਖੰਡ ਲਈ ਕੋਈ ਵੀ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨਹੀ ਹੈ। ਦੂਜੇ ਪਾਸੇ ਜਦੋ ਗੁਰੂਦੁਆਰਾ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਪ੍ਰਬੰਧਕ ਕਮੇਟੀ ਨਾਲ ਸੰਪਰਕ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਤਾˆ ਉਹਨਾˆ ਵਲੋਂ ਇਸ ਗੱਲ ਤੇ ਅਫਸੋਸ ਪ੍ਰਗਟ ਕਰਦੇ ਹੋਏ ਅੱਗੋ ਸਿੱਖ ਮਰਿਆਦਾ ਦਾ ਧਿਆਨ ਰੱਖਣ ਦੀ ਗੱਲ ਕਹੀ ਗਈ।</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਸ: ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਖ਼ਾਲਸਾ ਨੇ ਕਿਹਾ ਬੇਸ਼ੱਕ ਪ੍ਰਬੰਧਕ ਕਮੇਟੀ ਨੇ ਆਪਣੀ ਇਸ ਗਲਤੀ ’ਤੇ ਅਫ਼ਸੋਸ ਪ੍ਰਗਟ ਕਰ ਦਿੱਤਾ ਹੈ ਪਰ ਅਜਿਹੀਆਂ ਮਨਮਤ ਵਾਲੀਆਂ ਘਟਨਾਵਾਂ ਆਮ ਹੀ ਵਾਪਰਦੀਆਂ ਰਹਿੰਦੀਆਂ ਹਨ ਜਿਸ ਤੋਂ ਸਾਬਤ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਕਿ ਬਹੁ ਗਿਣਤੀ ਸਿੱਖ ਸਿਰਫ ਮੂੰਹ ਜੁਬਾਨੀ ਹੀ ਗਾਈ ਜਾ ਰਹੇ ਹਨ ‘ਸਤਿਗੁਰੁ ਨਾਨਕੁ ਪ੍ਰਗਟਿਆ; ਮਿਟੀ ਧੁੰਧੁ, ਜਗਿ ਚਾਨਣ ਹੋਆ’ ਪਰ ਅਸਲ ਵਿੱਚ ਅਗਿਆਨ ਦਾ ਅੰਧੇਰਾ ਉਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਕਾਇਮ ਹੈ।</span></blockquote><a href="http://singhsabhausa.com/fullview.php?type=news&path=1505" rel="nofollow" style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #0065cc; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;" target="_blank">http://singhsabhausa.com/<wbr></wbr>fullview.php?type=news&path=<wbr></wbr>1505</a><br />
<div style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: black; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br />
</div><div style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: black; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><a href="http://www.khalsanews.org/newspics/2011/11Nov2011/11%20Nov%2011/11%20Nov%2011%20Kid%20Sant.htm" rel="nofollow" style="color: #0065cc;" target="_blank">http://www.khalsanews.org/<wbr></wbr>newspics/2011/11Nov2011/11%<wbr></wbr>20Nov%2011/11%20Nov%2011%<wbr></wbr>20Kid%20Sant.htm</a></div><div style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: black; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br />
</div><div style="-webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: black; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><a href="http://punjabspectrum.com/main/index.php?option=com_content&view=article&id=19827:2011-11-10-13-53-24&catid=93:headlines&Itemid=101" rel="nofollow" style="color: #0065cc;" target="_blank">http://punjabspectrum.com/<wbr></wbr>main/index.php?option=com_<wbr></wbr>content&view=article&id=19827:<wbr></wbr>2011-11-10-13-53-24&catid=93:<wbr></wbr>headlines&Itemid=101</a></div><br />
</div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-22836043025265022432011-10-01T00:00:00.001-07:002011-11-26T05:44:21.460-08:00Dasam Granth Dee Durga Chandee Atay Bhagoutee<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><span style="font-size: large;">"ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦੀ ਦੁਰਗਾ, ਚੰਡੀ ਅਤੇ ਭਗੌਤੀ"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਰਤਮਾਨ ਸਮੇਂ ਅੰਦਰ ਦਸਮ ਗਰੰਥ ਦੀ ਪ੍ਰਮਾਣਿਕਤਾ ਨੂੰ ਲੈ ਕੇ ਪੰਥ ਵਿਚ ਕੁੱਝ ਵਿਦਵਾਨਾਂ ਨੇ ਇਹ ਵਿਵਾਦ ਛੇੜਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ ਕਿ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ, ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੀ ਕ੍ਰਿਤ ਨਹੀਂ। ਖਾਲਸਾ ਨਿਊਜ਼ ਨਾਮ ਦੀ ਵੈਬ ਸਾਇਟ ਤੇ ਤਾਂ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਨੂੰ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੀ ਕ੍ਰਿਤ ਸਾਬਿਤ ਕਰਨ ਵਾਲਿਆਂ ਲਈ ਪੰਜ ਕਰੋੜ ਦਾ ਇਨਾਮ ਦੇਣ ਦਾ ਇਸ਼ਤਿਹਾਰ ਵੀ ਲਗਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ ਅਤੇ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਲਿਖਾਰੀ ਕੌਣ ਨਾਮ ਦੀ ਪੁਸਤਕ ਵੀ ਲਿਖ ਮਾਰੀ ਹੈ। ਆਮ ਪਾਠਕ ਜੋ ਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦਾ ਚੁੰਚ ਮਾਤਰ ਹੀ ਗਿਆਨ ਰੱਖਦੇ ਹਨ, ਨੂੰ ਇਹ ਪੁਸਤਕ ਭੰਬਲ ਭੂਸੇ ਵਿਚ ਪਾ ਸਕਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਗੱਲ ਨੂੰ ਮੁੱਖ ਰੱਖਦੇ ਹੋਏ, ਗੁਰਸਿੱਖ ਸਜਣਾਂ ਨੂੰ ਚੇਤਨ ਕਰਨ ਦਾ ਇਹ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਹੈ ਕਿ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦੇ ਫਲਸਫੇ ਦਾ ਅਧਾਰ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਹੀ ਹੈ, ਜੋ ਕਿ ਡੂੰਘੀ ਖੋਜ਼ ਦਾ ਵਿਸ਼ਾ ਹੈ। ਸ਼ੁਸਕ ਬਿਰਤੀ ਵਾਲੇ ਅਲਪੱਗ ਅਗਿਆਨੀ ਇਸ ਬੁਝਾਰਤ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਬੁਝ ਸਕਦੇ। ਇਸ ਗੱਲ ਵਿੱਚ ਕੋਈ ਸ਼ੰਕਾ ਨਹੀਂ ਕਿ ਜੋ ਵਿਦਵਾਨ ਇਸ ਗੱਲ ਤੇ ਤੁਲੇ ਹੋਏ ਹਨ ਕਿ ਇਹ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੀ ਕ੍ਰਿਤ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਹੀਂ ਉਹ ਖਰੜ ਗਿਆਨੀ ਹਨ ਪਰ ਜੋ ਸਜਣ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ ਪ੍ਰੌੜਤਾ ਕਰਦੇ ਹਨ ਕਿ ਇਹ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੀ ਹੀ ਕ੍ਰਿਤ ਹੈ, ਉਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚ ਜਿਆਦਾਤਰ ਸਮਝ ਜਾਂ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ ਤੋਂ ਸੱਖਣੇ ਹਨ ਅਤੇ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਅੰਦਰ ਮੌਜੂਦ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਦੇ ਅਧਾਰ ਤੇ ਇਸ ਹਕੀਕਤ ਨੂੰ ਸਿੱਧ ਕਰਣ ਵਿਚ ਅਸਮਰਥ ਹਨ। ਦਾਸ, ਸਤਗੁਰ ਅਨੁਸਾਰ ਬਖਸ਼ੀ ਅਲਪ ਬੁਧੀ ਅਨੁਸਾਰ ਇਸ ਵਿਸ਼ੇ ਤੇ ਇਹ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: blue; color: white;">5 ਕਰੋੜ ਰੁਪਏ ਦਾ ਇਨਾਮ</span></span><br />
<div style="background-color: blue; color: white;"><span style="font-size: large;">ਜੇ ਅਖੌਤੀ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥਹ ਦੇ ਮਾਇਤੀ ਇਸ ਗ੍ਰੰਥ ਨੂੰ, ਗੁਰੂ ਗੋਬਿੰਦ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੀ ਲਿਖਤ ਸਾਬਿਤ ਕਰ ਦੇਣ, ਤਾਂ ਸ੍ਰ. ਜਸਬਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਦੁਬਈ ਵਲੋਂ 5 ਕਰੋੜ ਰੁਪਏ ਦਾ ਇਨਾਮ ਦੇਣ ਦਾ ਐਲਾਨ </span></div><span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਈ ਜਸਬਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਖਾਲਸਾ, ਮੁਖ ਸੇਵਾਦਾਰ, ਭਾਈ ਲਾਲੋ ਫਾਉਂਡੇਸ਼ਨ-ਡੁਬਈ (ਯੂ. ਏ. ਈ.) ਦੁਆਰਾ ਰਚਿਤ ਪੁਸਤਕ "ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਲਿਖਾਰੀ ਕੌਣ" ਵਿਚ ਦਸਮ ਬਾਣੀ ਬਾਰੇ ਅੰਕਿਤ ਕੁਝ ਅਜਿਹੇ ਸ਼ੰਕੇ ਦਰਜ਼ ਹਨ: ਦਾਸ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਹੂਬਹੂ ਕਾਪੀ ਪੇਸਟ ਕਰ ਰਿਹਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭੂਮਿਕਾ ਦੇ ਪੰਨਾ (੨) ਤੇ ਇਹ ਲਿਖਿਆ ਹੈ:-</span><br />
<i><span style="font-size: large;">" ਜਦ ਅਸੀਂ ਸਿੱਖ ਜਗਤ ਚ ਪ੍ਰਚਾਰੇ ਜਾਂਦੇ ਗ੍ਰੰਥਾਂ ਦੀ ਪੜਚੋਲ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਤਾਂ ਸਾਡਾ ਸਿਰ ਸ਼ਰਮ ਨਾਲ ਝੁੱਕ ਜਾਂਦਾ ਹੈ । ਕਿਉਂਕਿ ਕੋਈ ਵੀ ਪੁਸਤਕ ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਦੀ ਕਸਵੱਟੀ ਤੇ ਖ਼ਰੀ ਨਹੀਂ ਉਤਰਦੀ ਸਗੋਂ ਗੁਰੂ ਸਾਹਿਬਾਨ ਦਾ ਘੋਰ ਅਪਮਾਨ ਕਰਦੀ ਹੈ।"</span></i><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪਹਿਲੇ ਪੰਨੇ ਤੇ: </span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਮੁਖ ਲੇਖਕ ਕਵੀ ਰਾਮ ਅਪਣੇ ਇਸ਼ਟ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ ਦੀ ਦਿਲ ਖੋਲ੍ਹ ਕੇ ਉਸਤਤ ਕਰਦਾ ਹੈ । ਉਹ ਕਹਿੰਦਾ ਹੈ ਕਿ ਹੇ ਭਗਉਤੀ ਮੇਰੇ ਲਈ ਤੂੰਹੀ ਖੜਗਧਾਰੀ ਅਤੇ ਬਾਢਵਾਰੀ ਹੈ। ਮੈਂ ਤੈਨੂੰ ਹੀ ਤੀਰ-ਤਲਵਾਰ ਤੇ ਕਾਤੀ-ਕਟਾਰੀ ਮੰਨਦਾ ਹਾਂ । ਤੇਰਾ ਡਰਾਉਣਾ ਰੂਪ ਅਤੇ ਅੰਤਾਂ ਦੀ ਸੁੰਦਰਤਾ ਬਿਆਨੋ ਬਾਹਰ ਹੈ। ਅਪਣੇ ਮੁੱਖ ਤੋਂ ਚਾਰੋਂ ਬੇਦ ਤੇਰੇ ਹੀ ਤਾਂ ਉਚਾਰਣ ਕੀਤੇ ਹਨ ।<br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">(ਇਹ ਵੱਖਰੀ ਗੱਲ ਹੈ ਕਿ ਹਿੰਦੂ ਧਰਮ ਵੇਦਾਂ ਦਾ ਰਚਾਇਤਾ ਬ੍ਰਹਮਾ ਨੂੰ ਮੰਨਦਾ ਹੈ ਪਰ ਕਵੀ ਰਾਮ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ ਨੂੰ) ਪਹਿਲੇ ਪੰਨੇ ਤੇ: ਲੋਕੀਂ ਤੈਨੂੰ ਜਯੰਤੀ ਮੰਗਲਾ-ਕਪਾਲਿਨ ਤੇ ਭੱਦ੍ਰਕਾਲੀ ਭੀ ਕਹਿੰਦੇ ਹਨ ਤੇ ਦੁਰਗਾ ਅਤੇ ਸਿਵ ਜੀ ਦਾ ਰੂਪ ਭੀ ਤੇਰਾ ਹੀ ਗਿਣਦੇ ਹਨ । ਹੇ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ ਮੈ ਤੈਨੂੰ ਨਮਸਕਾਰ ਕਰਦਾ ਹਾਂ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦੁਜੇ ਪੰਨੇ ਤੇ: </span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰੂ ਗੋਬਿੰਦ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੇ ਮੁਖਾਰ ਬਿੰਦ ਤੋਂ ਇਹ ਅਖਵਾਉਣਾ ਕਿ :-</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੁਹੀ ਦੇਵ ਤੂੰ ਦੈਤ ਤੈ ਜਛੁ ਉਪਾਏ ॥ ਤੁਹੀ ਤੁਰਕ ਹਿੰਦੂ ਜਗਤ ਮੈ ਬਨਾਏ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੁਹੀ ਪੰਥ ਹ੍ਵੈ ਅਵਤਰੀ ਸ੍ਰਿਸ਼ਟਿ ਮਾਂਹੀ ॥ ਤੁਹੀ ਬਕ੍ਰਤ ਤੇ ਬ੍ਰਹਮ ਬਾਦੋ ਬਕਾਹੀ ॥੩॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਚੰਡੀ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਪ੍ਰਥਮ ਧਯਾਇ ॥੧॥ (ਪੰਨਾ ੮੦੯)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹਾਸੋ ਹੀਣਾ ਲਗਦਾ ਹੈ । ਸਿੱਖ ਧਰਮ ਕਿਸੇ ਭਗਉਤੀ ਜਾਂ ਦੇਵੀ ਦੇਵਤੇ (ਹਿੰਦੁਆਂ ਵਾਲੇ) ਦੀ ਹੋਂਦ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਮੰਨਦਾ । ਸਿੱਖ ਧਰਮ ਸ੍ਰਿਸਟੀ ਦਾ ਰਚਣਹਾਰ ਇਕ ਅਕਾਲ ਪੁਰਖ ਨੂੰ ਮੰਨਦਾ ਹੈ ਤੇ ਉਸੇ ਨੂੰ ਹੀ ਸਰਬ ਸ਼ਕਤੀਮਾਨ ਕਹਿੰਦਾ ਹੈ। ਜੋ ਮਨੁੱਖ ਜਾਣ ਬੁੱਝ ਕੇ ਗੁਰੂ ਗੋਬਿੰਦ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੂੰ ਬਦਨਾਮ ਕਰ ਰਹੇ ਹਨ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਗੁਰੂ ਦੇ ਸਿੱਖ ਨਹੀਂ ਕਿਹਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ।</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ਦਾਸ ਇਹ ਬੇਨਤੀ ਜ਼ਰੂਰ ਕਰੇਗਾ ਕਿ ਗੁਰਮੁਖਾਂ ਵਾਸਤੇ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਅਰਥਾਂ ਦੀ ਕੁੰਜੀ ਜਪੁ ਸਾਹਿਬ ਅੰਦਰ ਪੰਨਾਂ ੮ ਤੇ ਅੰਕਤ ਇਹ ਪੰਕਤੀ "ਤਿਥੈ ਘੜੀਐ ਸੁਰਤਿ ਮਤਿ ਮਨਿ ਬੁਧਿ " ਹੀ ਹੋਣੀ ਚਾਹੀਦੀ ਹੈ। ਕਿਉਂਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦਾ ਉਪਦੇਸ਼ ਚੇਤਨ ਸੱਤਾ "ਮਨ, ਬੁਧੀ, ਚਿੱਤ, ਸੁਰਤ" ਆਦਿ ਨੂੰ ਹੈ ਨਾਂ ਕਿ ਕਿਸੇ ਜੜ੍ਹ ਵਸਤੂ ਨੂੰ, ਅਰਥਾਂ ਨੂੰ ਨਿਰਾਕਾਰੀ ਪੱਧਰ ਤੇ ਸਮਝਣਾਂ ਜ਼ਰੂਰੀ ਹੈ ਨਹੀਂ ਤਾਂ ਟਪਲੇ ਲਗਦੇ ਹੀ ਰਹਿਣਗੇ। ਆਓ ਹੁਣ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਅੰਦਰ ਮੌਜੂਦ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੇ ਅਧਾਰ ਤੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ੰਕਿਆਂ ਦਾ ਨਿਵਾਰਨ ਕਰੀਏ:</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਇਕ ਪੂਰੇ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਵਿਆਖਿਆ ਕਰਾਂਗੇ ਤਾਂ ਕਿ ਗੁਰਮਤ ਦਾ ਫਲਸਫਾ ਸਮਝ ਆ ਜਾਵੇ ਫਿਰ ਕੁੱਝ ਪੰਕਤੀਆਂ ਦਾ ਆਸਰਾ ਲੈ ਕੇ ਇਸ ਵਿਵਾਦ ਨੂੰ ਸੁਲਝਾਵਾਂਗੇ । ਆਸਾ ਰਾਗ ਵਿਚ ਪੰਨਾ ੩੭੦ ਉਤੇ ਪੰਜਵੇ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੁਆਰਾ ਇਹ ਸ਼ਬਦ </span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ਆਸਾ ਮਹਲਾ ੫ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਿਜ ਭਗਤੀ ਸੀਲਵੰਤੀ ਨਾਰਿ ॥ ਰੂਪਿ ਅਨੂਪ ਪੂਰੀ ਆਚਾਰਿ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਿਤੁ ਗ੍ਰਿਹਿ ਵਸੈ ਸੋ ਗ੍ਰਿਹੁ ਸੋਭਾਵੰਤਾ ॥ ਗੁਰਮੁਖਿ ਪਾਈ ਕਿਨੈ ਵਿਰਲੈ ਜੰਤਾ ॥੧॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੁਕਰਣੀ ਕਾਮਣਿ ਗੁਰ ਮਿਲਿ ਹਮ ਪਾਈ ॥ ਜਜਿ ਕਾਜਿ ਪਰਥਾਇ ਸੁਹਾਈ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥ ਜਿਚਰੁ ਵਸੀ ਪਿਤਾ ਕੈ ਸਾਥਿ ॥ ਤਿਚਰੁ ਕੰਤੁ ਬਹੁ ਫਿਰੈ ਉਦਾਸਿ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਰਿ ਸੇਵਾ ਸਤ ਪੁਰਖੁ ਮਨਾਇਆ ॥ ਗੁਰਿ ਆਣੀ ਘਰ ਮਹਿ ਤਾ ਸਰਬ ਸੁਖ ਪਾਇਆ ॥੨॥ ਬਤੀਹ ਸੁ ਲਖਣੀ ਸਚੁ ਸੰਤਤਿ ਪੂਤ ॥ ਆਗਿਆਕਾਰੀ ਸੁਘੜ ਸਰੂਪ ॥ ਇਛ ਪੂਰੇ ਮਨ ਕੰਤ ਸੁਆਮੀ ॥ ਸਗਲ ਸੰਤੋਖੀ ਦੇਰ ਜੇਠਾਨੀ ॥੩॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਭ ਪਰਵਾਰੈ ਮਾਹਿ ਸਰੇਸਟ ॥ ਮਤੀ ਦੇਵੀ ਦੇ ਵਰ ਜੇਸਟ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਧੰਨੁ ਸੁ ਗ੍ਰਿਹੁ ਜਿਤੁ ਪ੍ਰਗਟੀ ਆਇ ॥ ਜਨ ਨਾਨਕ ਸੁਖੇ ਸੁਖਿ ਵਿਹਾਇ ॥੪॥੩॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਿਜ ਭਗਤੀ ਸੀਲਵੰਤੀ ਨਾਰਿ ॥ਰੂਪਿ ਅਨੂਪ ਪੂਰੀ ਆਚਾਰਿ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਦੇ ਅਰਥ ਇਹ ਹਨ:-</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"> </span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਿਜ ਭਗਤੀ:- ਜਿਸ ਤੋਂ ਕਿ ਗੁਰਮਤ (ਆਤਮ ਗਿਆਨ) ਦੀ ਉਤਪਤੀ ਹੁੰਦੀ ਹੈ। ਇਹ ਪਹਿਲੀ ਬੁਧੀ (ਮਨਮਤ) ਨੂੰ ਬਦਲ ਕੇ ਮਿੱਠੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੁਭਾਵ ਵਾਲੀ ਸੀਲਵੰਤੀ ਨਾਰੀ (ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ) ਬਣਾ ਦੇਂਦੀ ਹੈ। ਜਿਸ ਦਾ ਕਿ ਰੂਪ ਅਤੇ ਆਚਾਰ ਪੂਰਾ ਅਤੇ ਕਥਨ ਤੋਂ ਬਾਹਰ (ਅਨੂਪ) ਹੋ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਆਪਣੀ ਕਿਸਮ ਦੀ ਨਿਵੇਕਲੀ ਭਗਤੀ ਹੈ ਅਤੇ ਕਿਸੇ ਵੀ ਹੋਰ ਭਗਤੀ ਨਾਲੋਂ ਸਰਵਸ੍ਰੇਸ਼ਟ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਿਤੁ ਗ੍ਰਿਹਿ ਵਸੈ ਸੋ ਗ੍ਰਿਹੁ ਸੋਭਾਵੰਤਾ ॥ ਗੁਰਮੁਖਿ ਪਾਈ ਕਿਨੈ ਵਿਰਲੈ ਜੰਤਾ ॥੧॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਜਿਸ ਹਿਰਦੇ (ਗ੍ਰਿਹਿ) ਵਿਚ ਇਹ ਗੁਰਮਤ (ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ) ਵਸ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਓਹ ਹਿਰਦਾ ਸੋਭਾ ਵਾਲਾ ਬਣ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਪਰ ਕਿਸੇ ਵਿਰਲੇ ਜੀਵ (ਜੰਤ) ਨੇ ਇਹ ਗੁਰਮਤ (ਭਗਤੀ) ਪ੍ਰਾਪਤ ਕੀਤੀ ਹੈ। ਕਿਉਂਕਿ ਗੁਰ ਕੀ ਮਤ ਹੀ ਭਗਤੀ ਹੈ। ਸੁਖਮਨੀ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿੱਚ ਇਸ ਵੱਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਹੈ। "ਗੁਰ ਕੀ ਮਤਿ ਤੂੰ ਲੇਹਿ ਇਆਨੇ ॥ ਭਗਤਿ ਬਿਨਾ ਬਹੁ ਡੂਬੇ ਸਿਆਨੇ ॥"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੁਕਰਣੀ ਕਾਮਣਿ ਗੁਰ ਮਿਲਿ ਹਮ ਪਾਈ ॥ ਜਜਿ ਕਾਜਿ ਪਰਥਾਇ ਸੁਹਾਈ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਇਸ ਰਹਾਉ ਵਾਲੇ ਪਦੇ ਵਿਚ ਪੰਚਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ ਪ੍ਰੌੜਤਾ ਕਰਦੇ ਹਨ ਕਿ ਅਸੀਂ (ਹਮ ਪਾਈ) ਇਹ ਗੁਰਮਤ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕੀਤੀ ਹੈ, ਗਿਆਨ (ਗੁਰ) ਨੂੰ ਮਿਲ ਕੇ (ਉਪਦੇਸ਼) ਮੰਨ ਕੇ ਪਾਈ ਹੈ। ਹੁਣ ਇਹ ਬੁਧੀ ਭਾਣੇ ਵਿੱਚ (ਸੁਕਰਣੀ ਕਾਮਣਿ) ਚਲਦੀ ਹੈ ਅਤੇ ਸੰਗਤਾਂ ਨੂੰ ਸ਼ਬਦ ਗੁਰੂ ਦੇ ਲੰਗਰ (ਜਜਿ ਕਾਜਿ) ਵਰਤਾਉਣ ਵਾਸਤੇ (ਪਰਥਾਇ) ਪਵਿਤ੍ਰ ਰੂਪ ਧਾਰੀ ਬੈਠੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਿਚਰੁ ਵਸੀ ਪਿਤਾ ਕੈ ਸਾਥਿ ॥ ਤਿਚਰੁ ਕੰਤੁ ਬਹੁ ਫਿਰੈ ਉਦਾਸਿ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਜਦ ਤੱਕ ਇਹ ਮਨਮਤ ਦਾ ਰੂਪ ਧਾਰ ਕੇ ਸਹੁਰੇ ਘਰ ਵਿਖੇ (ਪਿਤਾ ਕੇ ਸਾਥ) ਸੰਸਾਰੀ ਰਸਾਂ ਕਸਾ ਵਿੱਚ ਮਸਤ ਰਹਿੰਦੀ ਹੈ ਅਤੇ ਆਪਣੇ ਮੂਲ (ਕੰਤ) ਦੀ ਆਗਿਆ ਵਿਚ ਨਹੀਂ ਆ ਜਾਂਦੀ ਇਸ ਦਾ ਮੂਲ (ਚਿਤ, ਕੰਤ) ਇਸ ਤੇ ਨਾਂਖੁਸ਼ (ਉਦਾਸਿ) ਰਹਿੰਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਰਿ ਸੇਵਾ ਸਤ ਪੁਰਖੁ ਮਨਾਇਆ ॥ ਗੁਰਿ ਆਣੀ ਘਰ ਮਹਿ ਤਾ ਸਰਬ ਸੁਖ ਪਾਇਆ ॥੨॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਜਦੋਂ ਇਹ ਮਨਮਤ ਤ੍ਰਿਕੁਟੀ ਨੂੰ ਛੱਡ ਕੇ, ਗੁਰਮਤ ਨੂੰ ਸਮਝ ਅਤੇ ਅਪਣਾ ਕੇ ਅਪਣੇ ਚਿਤ (ਸਤ ਪੁਰਖ) ਦੀ ਸੇਵਾ, ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ (ਗੁਰਿ) ਦੇ ਦਾਇਰੇ ਵਿਚ ਰਹ ਕੇ ਕਰਦੀ ਹੈ ਤਾਂ ਹਿਰਦੇ, ਨਿਜ ਘਰ (ਘਰ ਮਹਿ) ਆ ਕੇ ਵਸ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਅਤੇ ਸਰਬ ਸੁਖਾਂ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਜਾਂ ਕਹੋ ਸੁਖ ਸਾਗਰ (ਸੱਚ ਖੰਡ) ਵਿਚ ਵਸਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਬਤੀਹ ਸੁ ਲਖਣੀ ਸਚੁ ਸੰਤਤਿ ਪੂਤ ॥ ਆਗਿਆਕਾਰੀ ਸੁਘੜ ਸਰੂਪ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ੩੨ ਕਲਾਂ ਸੰਪੂਰਣ ਹੋਈ ਇਹ ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ, ਸਚੁ (ਨਾਮ) ਦੀ ਜਨਨੀ ਹੈ। ਇਹ ਸੁਚੱਜੀ ਹੈ, ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਭਾਣੇ (ਹੁਕਮ) ਦੀ ਆਗਿਆਕਾਰੀ ਅਤੇ ਸੋਹਣੇ ਸਰੂਪ ਵਾਲੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਛ ਪੂਰੇ ਮਨ ਕੰਤ ਸੁਆਮੀ ॥ ਸਗਲ ਸੰਤੋਖੀ ਦੇਰ ਜੇਠਾਨੀ ॥੩॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਇਸ ਗੁਰਮਤ (ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ) ਨੇ ਮਨ ਦੀ ਇੱਛਾ ਪੂਰੀ ਕਰ ਕੇ, ਇਸ ਨੂੰ ਚਿਤ (ਕੰਤ ਸੁਆਮੀ) ਨਾਲ ਇਕ ਮਿਕ ਕਰ ਕੇ ਆਦਿ ਮਤ (ਜੇਠਾਨੀ,ਪਹਿਲੀ ਮਤਿ) ਮਨਮਤ ਦਾ ਤਿਆਗ ਕਰਵਾ ਕੇ ਨਵੀ ਮਤ (ਦੇਰ-ਆਨੀ) ਗੁਰਮਤ ਨੂੰ ਧਾਰ ਕੇ, ਮਨ ਨੂੰ ਸੰਤੋਖੀ ਬਣਾ ਦਿੱਤਾ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਭ ਪਰਵਾਰੈ ਮਾਹਿ ਸਰੇਸਟ ॥ ਮਤੀ ਦੇਵੀ ਦੇ ਵਰ ਜੇਸਟ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਇਹ ਗੁਰਮਤ (ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ) ਦੁਨੀਆਂ ਦੀਆਂ ਸਾਰੀਆਂ ਮੱਤਾਂ ਦੇ ਪਰਿਵਾਰ ਵਿਚੋ ਸ੍ਰੇਸ਼ਟ ਹੈ। ਇਸ ਗੁਰਮਤ ਦਾ ਨਾਮ "ਮਤੀ ਦੇਵੀ" (ਸਹੀ ਮਤਿ ਜਾਂ ਅਕਲ) ਦੇਣ ਵਾਲੀ ਵੀ ਹੈ ਅਤੇ ਇਹ ਮਤੀ ਦੇਵੀ ਸਭ ਤੋਂ ਉੱਤਮ (ਜੇਸਟ) ਬਖਸ਼ਸ਼ (ਵਰ) ਮੁਕਤੀ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਕਰਵਾਉਂਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਧੰਨੁ ਸੁ ਗ੍ਰਿਹੁ ਜਿਤੁ ਪ੍ਰਗਟੀ ਆਇ ॥ ਜਨ ਨਾਨਕ ਸੁਖੇ ਸੁਖਿ ਵਿਹਾਇ ॥੪॥੩॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਓਹ ਹਿਰਦਾ (ਗ੍ਰਿਹੁ) ਧੰਨ ਹੈ ਜਿਸ ਹਿਰਦੇ ਵਿੱਖੇ ਇਹ ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਪ੍ਰਗਟ ਹੋਈ ਹੈ ਅਤੇ ਪੰਜਵੇਂ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਅਪਣੇ ਆਪ ਨੂੰ ਸੇਵਕ (ਜਨ) ਸਦਾ ਕੇ ਇਸ ਸੱਚਾਈ ਦੀ ਪ੍ਰੌੜਤਾ ਕਰਦੇ ਹਨ ਕਿ ਇਸ ਮੱਤ ਨੂੰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਕੇ, ਓਹ ਹਿਰਦੇ ਸਦਾ ਲਈ ਸੁਖ ਅਨੰਦ ਵਿਚ ਰਹਿੰਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨੇਮ ਅਨੁਸਾਰ ਗੁਰਬਾਣੀ ਲਿਖਤ ਵਿਚ ਗੁਰਮਤਿ (ਗੁਰ ਦੀ ਮਤਿ) ਜਾਂ ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ ਨੂੰ ਅਨੇਕਾਂ ਥਾਵਾਂ ਤੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਇਸਤਰੀ ਵਾਚਕ ਸ਼ਬਦ ਸੰਗਿਆਵਾਂ ਅੰਦਰ ਵਰਤਿਆ ਹੈ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਿਵੇਂ ਕਿ, "ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ, ਭਗਉਤੀ, ਸਚ ਕੀ ਕਾਤੀ, ਗਿਆਨ ਖੜਗ, ਮਤੀ ਦੇਵੀ, ਮਾ ਜਸੋਦ, ਸੋਹਾਗਣਿ, ਰੂਪਵੰਤਿ, ਸੀਲਵੰਤਿ, ਕੁਲਵੰਤੀ ਅਤੇ ਖੀਵੀ, ਆਦਿ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਚ ਕੀ ਕਾਤੀ ਸਚੁ ਸਭੁ ਸਾਰੁ ॥ ਘਾੜਤ ਤਿਸ ਕੀ ਅਪਰ ਅਪਾਰ ॥ ਪੰਨਾ ੯੫੬</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਕਿ ਗੁਰਮਤ (ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ) ਹੀ ਸੱਚ ਦੀ ਕੈਂਚੀ ਹੈ ਅਤੇ ਇਸ ਦੀ ਘਾੜਤ ਬਹੁਤ ਸੁੰਦਰ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਤਿਗੁਰਿ ਗਿਆਨ ਖੜਗੁ ਹਥਿ ਦੀਨਾ ਜਮਕੰਕਰ ਮਾਰਿ ਬਿਦਾਰੇ ॥ ਪੰਨਾ ੯੫੬</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ : ਸਤਗੁਰ ਦੁਆਰਾ ਬਖਸ਼ੀ ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਹੀ ਗਿਆਨ ਰੂਪੀ ਤਲਵਾਰ ਹੈ। ਇਸ ਗਿਆਨ ਨੂੰ ਬੁਧੀ ਵਿੱਚ ਧਾਰ ਕੇ ਆਤਮਕ ਮੌਤ ਦਾ ਖਤਰਾ ਮੁੱਕ ਗਿਆ ਹੈ। (ਮਨ ਨੀਵਾਂ ਮੱਤ ਉੱਚੀ)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਤਿ ਗੁਰ ਆਤਮ ਦੇਵ ਦੀ ਖੜਗਿ ਜੋਰਿ ਪਰਾਕੁਇ ਜੀਅ ਦੈ ॥ ਪੰਨਾ ੯੬੬</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਆਤਮ ਦੇਵ ਦੀ ਮਤਿ ਹੀ ਜੀਅ ਦੀ ਪ੍ਰਕਿਰਤੀ (ਪਰਾਕੁਇ) ਬਦਲਣ ਵਾਲੀ ਗਿਆਨ ਰੂਪੀ ਤਲਵਾਰ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹਰਿ ਕੇ ਚਰਨ ਹਿਰਦੈ ਬਸਾਵੈ ॥ ਨਾਨਕ ਐਸਾ ਭਗਉਤੀ ਭਗਵੰਤ ਕਉ ਪਾਵੈ ॥੩॥ ਪੰਨਾ ੯੫੬</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਦਾ ਧਾਰਣੀ ਭਗੌਤੀ (ਸਿੱਖ), ਹੁਕਮ (ਭਗਵੰਤ) ਨੂੰ ਪਾ (ਬੁੱਝ) ਲੈਂਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਾਮੁ ਏਕੁ ਅਧਾਰੁ ਭਗਤਾ ਈਤ ਆਗੈ ਟੇਕ ॥ ਕਰਿ ਕ੍ਰਿਪਾ ਗੋਬਿੰਦ ਦੀਆ ਗੁਰ ਗਿਆਨੁ ਬੁਧਿ ਬਿਬੇਕ ॥੧॥ ਪੰਨਾ ੫੦੧</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਭਗਤਾਂ ਦੀ ਟੇਕ, ਨਾਮ ਅਰਥਾਤ ਗੁਰ ਦਾ ਪ੍ਰਚੰਡ ਗਿਆਨ, ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਹੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਬੀਰ ਮੇਰੀ ਬੁਧਿ ਕਉ ਜਮੁ ਨ ਕਰੈ ਤਿਸਕਾਰ ॥ ਪੰਨਾ ੧੩੭੧</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਨੂੰ, ਕੋਈ ਵੀ ਭਰਮ, ਜਾਂ ਅਗਿਆਨਤਾ (ਜਮੁ) ਹੁਣ ਡਰਾ (ਤਿਸਕਾਰ)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਹੀਂ ਸਕਦੀ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਾਧਸੰਗਿ ਪਾਪਾ ਮਲੁ ਖੋਵੈ ॥ ਤਿਸੁ ਭਗਉਤੀ ਕੀ ਮਤਿ ਊਤਮ ਹੋਵੈ ॥ ਪੰਨਾ ੨੭੪</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ:- ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਦੀ ਸੰਗ ਕਰ ਕੇ ਪਾਪਾਂ ਦੀ ਮੈਲ ਗਵਾ ਲਈ ਹੈ, ਉਸ ਭਗਉਤੀ (ਗੁਰਸਿੱਖ) ਦੀ ਸਮਝ ਸਭ ਤੋਂ ਉਤਮ ਮੱਤ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸ਼ੰਕਾ ਨੰ: ੧ ਕਿਉਂਕਿ ਕੋਈ ਵੀ ਪੁਸਤਕ ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਦੀ ਕਸਵੱਟੀ ਤੇ ਖ਼ਰੀ ਨਹੀਂ ਉਤਰਦੀ ਸਗੋਂ ਗੁਰੂ ਸਾਹਿਬਾਨ ਦਾ ਘੋਰ ਅਪਮਾਨ ਕਰਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸ਼ੰਕਾ ਨ: ੨ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਮੁਖ ਲੇਖਕ ਕਵੀ ਰਾਮ ਅਪਣੇ ਇਸ਼ਟ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ ਦੀ ਦਿਲ ਖੋਲ੍ਹ ਕੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਉਸਤਤ ਕਰਦਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਆਓ ਇਨ੍ਹਾਂ ਦੋਨਾਂ ਸ਼ੰਕਾਵਾਂ ਨੂੰ ਨਵਿਰਤ ਕਰੀਏ:-</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਹ ਗੱਲ ਤਾਂ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਚੋਂ ਉਪਰ ਦਿਤੇ ੭ ਮਹਾਂ-ਵਾਕਾਂ ਚੋ ਸਿੱਧ ਹੋ ਹੀ ਗਈ ਹੈ ਕਿ ਗੁਰਮਤ ਨੂੰ ਪ੍ਰਕਰਣ ਦੇ ਅਨੁਸਾਰ ਬੁਧਿ, ਬੁਧੀ, ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ, ਮਤੀ ਦੇਵੀ ਆਦਿ ਸ਼ਬਦ ਨਾਲ ਵੀ ਦਰਸਾਇਆ ਗਿਆ ਹੈ। ਜੇ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਨੇ ਭਗਉਤੀ, ਦੁਰਗਾ, ਚੰਡੀ ਆਦਿ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕੀਤੀ ਹੈ ਤਾਂ ਭਾਈ ਜਸਬਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਅਤੇ ਸਾਥੀਆਂ ਵਾਸਤੇ ਇਹ ਇਤਰਾਜ਼ ਦਾ ਵਿਸ਼ਾ ਕਿਵੇਂ ਬਣ ਗਿਆ, ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਅਰਥਾਂ ਨੂੰ ਗਹੁ ਨਾਲ ਨਹੀਂ ਖੋਜਿਆ। ਸ਼ਾਇਦ ਕੇਵਲ ਪ੍ਰੋਫ਼: ਸਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੇ ਟੀਕੇ ਜਾਂ ਕਾਹਨ ਸਿੰਘ ਨਾਭਾ ਜੀ ਦੇ ਮਹਾਨ ਕੋਸ਼ ਦੀ ਓਟ ਲਈ ਹੈ। ਜੋ ਕਿ ਦਸ ਪ੍ਰਤੀਸ਼ਤ ਤੋਂ ਵੱਧ ਨਿਰਾਕਾਰੀ ਅਰਥਾਂ ਦੀ ਸੋਝੀ ਨਹੀਂ ਦੇਂਦੇ। ਮਜਬੂਰੀ ਵਸ ਓਹ ਵੀ ਬੜੀ ਧੁੰਧਲੀ ਜਿਹੀ, ਜਿਥੇ ਹੋਰ ਕੋਈ ਅਰਥ ਦਰੁੱਸਤ ਹੀ ਨਾਂ ਆਉਂਦਾ ਹੋਵੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਆਪਣੀ ਸਮਝ ਜਾਂ ਖੋਜ਼ ਕਿਤੇ ਵੀ ਨਜ਼ਰ ਨਹੀਂ ਪਈ। ਉਹ ਜੜ੍ਹ ਤੇ ਚੇਤਨ ਦੇ ਫਰਕ ਤੋਂ ਕੋਰੇ ਦਿਸਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ਼ਟ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ:-</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਜੀ ਕੀ ਫ਼ਤਹਿ॥ ਸ੍ਰੀ ਭਗੌਤੀ ਜੀ ਸਹਾਇ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਰ ਸ੍ਰੀ ਭਗੌਤੀ ਜੀ ਕੀ ਪਾਤਸ਼ਾਹੀ ੧੦॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪ੍ਰਿਥਮ ਭਗੌਤੀ ਸਿਮਰਿ ਕੈ ਗੁਰ ਨਾਨਕ ਲਈ ਧਿਆਇ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਹ ਮੁਖਵਾਕ ਚੰਡੀ ਦੀ ਵਾਰ ਦੀ ਪਹਿਲੀ ਪੌੜੀ ਵਿੱਚ ਦਰਜ਼ ਹਨ। ਇਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਗੁਰਮਤ ਅਨੁਸਾਰ ਅਰਥ ਇਹ ਬਣਿਆ ਕਿ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਪ੍ਰਿਥਮ (ਸਭਿ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ) ਸ੍ਰੀ ਭਗੌਤੀ, ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਨੂੰ ਸਮਰਪਿਤ ਹਨ। ਕਿਉਂਕਿ ਇਹ ਭਗੌਤੀ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਨੂੰ ਹੀ ਧਿਆਨ ਵਿਚ ਰੱਖ ਕੇ (ਲਈ ਧਿਆਇ) ਗੁਰ ਨਾਨਕ ਸਾਹਿਬ ਨੇ, ਇਸ ਪੰਥ ਦੀ ਸਾਜਨਾ ਕੀਤੀ ਸੀ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਫਿਰ ਅੰਗਦ ਗੁਰ ਤੇ ਅਮਰਦਾਸੁ ਰਾਮਦਾਸੈ ਹੋਈਂ ਸਹਾਇ: ਇਹ ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਹੀ ਗੁਰ ਅੰਗਦ ਅਤੇ ਗੁਰ ਰਾਮਦਾਸ ਜੀ ਅਤੇ ਹੋਰ ਗੁਰਾਂ ਨੂੰ ਸਹਾਈ ਹੋਈ ਹੈ। ਜੋ ਕਿ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਦੇ ਪੰਨਾ ੯੬੬ ਤੇ ਦਰਜ਼ ਮਹਾਂਵਾਕ ਦੇ ਅਨੁਕੂਲ ਹੈ। "ਜੋਤਿ ਓਹਾ ਜੁਗਤਿ ਸਾਇ ਸਹਿ ਕਾਇਆ ਫੇਰਿ ਪਲਟੀਐ ॥" ਅਰਥਾਤ ਗੁਰਮਤ ਦਾ ਅਧਾਰ ਅਤੇ ਜੁਗਤੀ ਨਹੀਂ ਬਦਲੀ ਚਾਹੇ ਸ਼ਰੀਰ ਰੂਪੀ ਚੋਲੇ ਜ਼ਰੂਰ ਬਦਲਦੇ ਗਏ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਮਸਕਾਰ ਸ੍ਰੀ ਖਡ਼ਗ ਕੋ ਕਰੋਂ ਸੁ ਹਤੁ ਚਤੁ ਲਾਇ ॥ ਇਸ ਹੀ ਪ੍ਰਕਾਰ ਬਚਿਤ੍ਰ ਨਾਟਕ ਦੀ ਸ਼ੁਰੂਆਤ ਵਿਚ ਵੀ ਇਹ ਮੁਖਵਾਕ ਦਰਜ਼ ਹਨ ਜੋ ਕਿ ਭਗੌਤੀ, ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਨੂੰ ਸਮਰਪਿਤ ਹਨ। ਅਗੇ ਚੱਲ ਕੇ ਇਹ ਗੱਲ ਹੋਰ ਵੀ ਸ਼ਪਸ਼ਟ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਜਦੋਂ ਇਹ ਮੁਖਵਾਕ ਦਰਜ਼ ਕੀਤੇ ਹਨ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਖਗ ਖੰਡ ਬਿਹੰਡੰ ਖਲਦਲ ਖੰਡੰ ਅਤਿ ਰਣ ਮੰਡੰ ਬਰਬੰਡੰ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭੁਜ ਦੰਡ ਅਖੰਡੰ ਤੇਜ ਪ੍ਰਚੰਡੰ ਜੋਤਿ ਅਮੰਡੰ ਭਾਨੁ ਪ੍ਰਭੰ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੁਖ ਸੰਤਾ ਕਰਣੰ ਦੁਰਮਤਿ ਦਰਣੰ ਕਿਲਬਿਖ ਹਰਣੰ ਅਸਿ ਸਰਣੰ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜੈ ਜੈ ਜਗ ਕਾਰਣ ਸ੍ਰਿਸਟਿ ਉਬਾਰਣ ਮਮ ਪ੍ਰਤਿਪਾਰਣ ਜੈ ਤੇਗੰ ॥੨॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਬਚਿਤ੍ਰ ਨਾਟਕ ਅ. ੧ - ੨ - ਸ੍ਰੀ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਹ ਭਗੌਤੀ, ਗੁਰਮਤ (ਮਤੀ ਦੇਵੀ) ਹੀ ਤੇਗੰ (ਗਿਆਨ ਖੜਗ) ਹੈ ਅਤੇ ਦੁਰਮਤ ਦਾ ਨਾਸ਼ (ਕਿਲਬਿਖ ਹਰਣੰ) ਕਰ ਕੇ ਸੰਤ ਜਨਾਂ ਨੂੰ ਸੁਖ ਪ੍ਰਦਾਨ ਕਰਦੀ ਹੈ, ਇਹ ਚੇਤਨ ਸੱਤਾ ਹੈ ਕੋਈ ਲੋਹੇ ਦੀ ਬਣਾਈ ਜੜ੍ਹ ਵਸਤੂ (ਤਲਵਾਰ) ਨਹੀਂ ਹੈ। ਸਭ ਟੀਕਾਕਾਰਾਂ ਨੇ ਇਸ ਤੇਗੰ (ਗਿਆਨ ਖੜਗ) ਨੂੰ ਜੜ੍ਹ ਵਸਤੂ ਮੰਨ ਲਿਆ ਹੈ ਤੇ ਅਰਥਾਂ ਦੇ ਅਨਰਥ ਕਰ ਕੇ ਰੱਖ ਦਿੱਤੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਾਸ ਇਹ ਆਸ ਰਖੱਦਾ ਹੈ ਕਿ ਹੁਣ ਨਾਂ ਕੇਵਲ ਭਾਈ ਜਸਬਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਬਲਕਿ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਹੋਰ ਸੰਬਧੀ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਓਹ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕਰਦੇ ਹਨ: ਵਿਸ਼ਵ ਸਿੱਖ ਬੁਲੇਟਿਨ ਦੇ ਸੰਪਾਦਿਕ ਸ੍ਰ: ਗੁਰਤੇਜ ਸਿੰਘ ਜੀ ਸ਼ੇਰਗਿੱਲ ਯੂ.ਐਸ.ਏ., ਸ੍ਰ: ਜੋਗਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਸਪੋਕਸਮੈਨ, ਮਹਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਜੋਸ਼, ਕੰਵਰ ਮਹਿੰਦਰ ਪ੍ਰਤਾਪ ਸਿੰਘ ਜੀ, ਪ੍ਰਿੰਸੀਪਲ ਹਰਭਜਨ ਸਿੰਘ ਜੀ ਸਿੱਖ ਮਿਸ਼ਨਰੀ ਕਾਲਜ, ਕ੍ਰਿਪਾਲ ਸਿੰਘ ਜੀ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਚੰਦਨ, ਗਿਆਨੀ ਜਗਮੋਹਣ ਸਿੰਘ ਜੀ, ਗਿਆਨੀ ਸੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦਿੱਲੀ, ਜਸਬੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਕੰਧਾਰੀ ਸਾਬਕਾ ਪ੍ਰਿੰਸੀਪਲ ਮਿਸ਼ਨਰੀ ਕਾਲਜ ਚੌਂਤਾ, ਇੰਜ: ਜਗਤਾਰ ਸਿੰਘ ਜੀ, ਸ੍ਰ ਪ੍ਰਭਜੀਤ ਸਿੰਘ ਜੀ ਧਵਨ ਦੁਬਈ, ਸ੍ਰ:ਸਤਜੀਤ ਸਿੰਘ ਜੀ ਸ਼ਾਰਜਾ, ਸ੍ਰ: ਰਘਬੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਅਲੈਨ ਅਤੇ ਹੋਰ ਅਨੇਕਾਂ ਹੀ ਵਿਦਵਾਨ ਅਤੇ ਬੇਅੰਤ ਮਿਸ਼ਨਰੀ ਵਿਦਿਆਰਥੀ ਅਤੇ ਅੰਤ ਵਿਚ ਪੋ: ਦਰਸ਼ਨ ਸਿੰਘ ਜੀ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਇਸ ਸ਼ੰਕਾ ਪ੍ਰਥਾਏ ਰਵੱਈਆ ਬਦਲ ਜਾਵੇਗਾ। ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਇਹ ਲਿਖਣਾ ਕਿ ਸਾਡਾ ਸਿਰ ਸ਼ਰਮ ਨਾਲ ਝੁੱਕ ਜਾਂਦਾ ਹੈ, ਕਿਉਂਕਿ ਕੋਈ ਵੀ ਪੁਸਤਕ ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਦੀ ਕਸਵੱਟੀ ਤੇ ਖ਼ਰੀ ਨਹੀਂ ਉਤਰਦੀ ਸਗੋਂ ਗੁਰੂ ਸਾਹਿਬਾਨ ਦਾ ਘੋਰ ਅਪਮਾਨ ਕਰਦੀ ਹੈ।" ਹੁਣ ਓਹ ਇਸ ਗਰੰਥ ਨੂੰ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਜੀ ਵਾਲਾ ਹੀ ਸਤਿਕਾਰ ਦੇਣਗੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਸਿਰ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਦੇ ਪ੍ਰਤੀ ਪ੍ਰੇਮ ਵਿਚ ਝੁਕੇਗਾ ਅਤੇ ਆਪਣੀ ਅਧੂਰੀ ਖੋਜ਼ ਦੇ ਪ੍ਰਤੀ ਸ਼ਰਮਸਾਰ ਰਹਿਣਗੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਲਾਲ ਸਿਆਹੀ ਵਿਚ ਵੇਦਾਂ ਬਾਰੇ ਦਰਜ਼ ਇਹ ਸ਼ੰਕਾ (ਕਿ ਹਿੰਦੂ ਧਰਮ ਵੇਦਾਂ ਦਾ ਰਚਾਇਤਾ ਬ੍ਰਹਮਾ ਨੂੰ ਮੰਨਦਾ ਹੈ ਪਰ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਰਚੈਤਾ ਸ੍ਰੀ ਭਗਉਤੀ ਨੂੰ) ਵੀ ਨਿਵਰਤ ਹੋ ਜਾਏਗਾ ਹੁਣ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ ਵੀ ਪੂਰੀ ਸਮਝ ਪੈ ਜਾਏਗੀ ਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵੇਦਾਂ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵੀ ਇਹ ਹੀ ਦੱਸਦੀ ਹੈ "ਹਰਿ ਸਿਮਰਨਿ ਲਗਿ ਬੇਦ ਉਪਾਏ ॥" ਪੰਨਾ ੨੬੩</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਿਸ ਦਾ ਕਿ ਸਮੁਚਾ ਭਾਵ ਇਹ ਹੋਇਆ ਕਿ ਇਹ ਭਗੌਤੀ, ਗੁਰਮਤ, ਮਤੀ ਦੇਵੀ, ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ ਨੇ ਹੀ ਹਰ ਸਿਮਰਨ ਵਿਚ ਲੱਗ ਕੇ ਇਹ ਬੇਦ ਲਿਖਾਏ ਸਨ। ਬੇਦ ਜਾਂ ਧਾਰਮਿਕ ਗ੍ਰੰਥਾਂ ਵਿਚ ਜੋ ਗਿਆਨ ਦਰਜ਼ ਕੀਤਾ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਓਹ ਤਾਂ ਜੜ੍ਹ ਵਸਤੂ ਹੈ ਪਰ ਇਹ ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ (ਚੇਤਨ ਸੱਤਾ) ਤੋ ਉਪਜਿਆ ਹੁੰਦਾ ਹੈ । ਜਾਣੇ ਅਨਜਾਣੇ ਇਹ ਲਿਖ ਕੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਇਸ ਤੱਥ ਨੂੰ ਆਪ ਹੀ ਪ੍ਰਵਾਣਗੀ ਦੇ ਦਿੱਤੀ ਹੈ ਕਿ ਇਸ ਗ੍ਰੰਥ ਦਾ ਕਰਤਾ ਕੋਈ ਹਿੰਦੂ ਤਾਂ ਨਹੀਂ ਹੋ ਸਕਦਾ। ਦਾਸ ਅਨੁਸਾਰ ਕੇਵਲ ਗੁਰਮਤ ਦਾ ਤੱਤ ਗਿਆਤਾ, ਪਰਮ ਪੁਰਖ ਕਾ ਦਾਸਾ ਹੀ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ਜੋ ਕਿ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਜੀ ਆਪ ਹੀ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਗਉਤੀ ਸੰਬਧੀ ਮਹਾਂ ਅਗਿਆਨ ਭਰਿਆ ਭੁਲੇਖਾ (ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਰਣਧੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ (੧੮੭੮-੧੯੬੧) ਲਹਭਗ ੫੦ ਸਾਲ ਪਹਿਲਾਂ ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਰਣਧੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੁਆਰਾ ਰਚਿਤ ਪੁਸਤਕ "ਗੁਰਮਤਿ ਪ੍ਰਕਾਸ਼" ਅਤੇ ੧੯੭੮ ਵਿਚ ਛਪੀ "ਗੁਰਮਤਿ ਲੇਖ" ਨਾਮਕ ਪੁਸਤਕ ਵਿਚ ਇਹ ਲੇਖ ਦਰਜ਼ ਹੈ। ਇਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਇਹ ਮੰਨਣਾ ਹੈ "ਕਿ ਭਗਉਤੀ ਦੇ ਅਰਥ ਦੇਵੀ (ਮੂਰਤੀ) ਦੇ ਕਰਨੇ ਨਿਰੇ ਮਨਮਤੀ ਅਗਿਆਨੀ ਪੁਰਸ਼ਾਂ ਦਾ ਕੰਮ ਹੈ। "ਲਈ ਭਗਉਤੀ ਦੁਰਗਸ਼ਾਹ" ਕ੍ਰਿਸ਼ਨਾ ਅਵਤਾਰ, ਦੇ ਅਰਥ ਹਰਗਿਜ਼ ਇਹ ਨਹੀਂ ਹੋ ਸਕਦੇ ਕਿ ਦੁਰਗਾ ਰੂਪੀ ਦੇਵੀ ਨੇ ਹੱਥ ਵਿਚ ਦੇਵੀ ਫੜੀ ਹੋਵੇ, ਤਾਂਤੇ ਇਹ ਸਿੱਧ ਹੋਇਆ ਕਿ ਸੀ੍ਰ ਦਸ਼ਮੇਸ਼ ਜੀ ਨੇ ਕਿਤੇ ਵੀ ਭਗਉਤੀ ਦੇ ਅਰਥ ਦੇਵੀ ਦੇ ਨਹੀਂ ਕੀਤੇ। ਭਗੌਤੀ ਪਦ ਤੋਂ ਭਾਵ ਸਾਫ ਨਾਮ ਰੂਪੀ ਖੰਡੇ ਦਾ ਹੈ।"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਲੇਖ ਤੋਂ ਇਹ ਤਾਂ ਸਿੱਧ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਕਿ ਭਾਈ ਸ਼ਾਹਿਬ ਜੀ ਦਾ ਇਹ ਦ੍ਰੜ ਵਿਸ਼ਵਾਸ ਸੀ ਕਿ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਕਿਸੇ ਦੇਵੀ ਦੇ ਪੁਜਾਰੀ ਨਹੀਂ ਹੋ ਸਕਦੇ। ਚਾਹੇ ਭਗਉਤੀ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ ਉਨ੍ਹਾਂ ਤੋਂ ਪੂਰਣ ਤੌਰ ਤੇ ਨਹੀਂ ਹੋ ਸਕੇ। ਪਰ ਭਾਈ ਜਸਬਿੰਦਰ ਸਿੰਘ ਅਤੇ ਸਾਥੀਆਂ ਨੇ ਤਾਂ ਬੁਧੀ ਤੇ ਉਕਾ ਹੀ ਜ਼ੋਰ ਨਹੀਂ ਪਾਇਆ ਅਤੇ ਟਕਰਾਵ ਵਾਲਾ ਰਸਤਾ ਅਪਣਾਂ ਲਇਆ, ਜੋ ਪੰਥਕ ਏਕਤਾ ਵਿਚ ਬਹੁਤ ਵੱਢੀ ਰੁਕਾਵਟ ਬਣ ਸਕਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਾਪ ਸਾਹਿਬ ਅਤੇ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸਿਮਰਨ:- ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਜੀ ਦੀ ਇਕ ਆਲੌਕਿਕ ਰਚਨਾਂ "ਜਾਪ ਸਹਿਬ" ਵੀ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਅੰਦਰ ਦਰਜ਼ ਹੈ,ਜਿਹੜੀ ਪਾਹੁਲ ਤਿਆਰ ਕਰਣ ਲਗੇ ਪੜੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਉਥੇ ਇਹ ਨਿਤਨੇਮ ਦੀਆਂ ਬਾਣੀਆਂ ਵਿਚ ਵੀ ਸ਼ਾਮਿਲ ਹੈ। ਇਸ ਬਾਣੀ ਵਿਚ ਅਨੇਕਾਂ ਛੰਦਾਂ ਵਿਚ ਇਹ ਇਸ਼ਾਰੇ ਹਨ ਕਿ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦਾ ਕੋਈ ਨਾਮ ਨਹੀਂ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਮਸਤੰ ਅਗੰਜੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਅਭੰਜੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਅਨਾਮੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਅਠਾਮੇ ॥ ੪ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਮਸਤੰ ਨ੍ਰਿਨਾਮੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਨ੍ਰਿਕਾਮੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਨ੍ਰਿਧਾਤੇ ॥ ਨਮਸਤੰ ਨ੍ਰਿਘਾਤੇ ॥ ੧੧ ॥ ਹਰੀਅੰ ॥ ਕਰੀਅੰ ॥ ਨ੍ਰਿਨਾਮੇ ॥ ਅਕਾਮੇ ॥ ੯੫ ॥</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਹੀ ਪ੍ਰਕਾਰ ਆਦਿ ਬਾਣੀ ਵਿਚ ਵੀ ਇਸ ਗੱਲ ਵੱਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਹੈ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਿਰਤਮ ਨਾਮ ਕਥੇ ਤੇਰੇ ਜਿਹਬਾ ॥ ਸਤਿ ਨਾਮੁ ਤੇਰਾ ਪਰਾ ਪੂਰਬਲਾ ॥ ਪੰਨਾ ੧੦੮੨</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਅਰਥ : ਗੁਰਮੁਖ ਕੇਵਲ ਸਤਿਨਾਮ (ਜੋਤ ਸਰੂਪੀ ਸੱਤ) ਨੂੰ ਹੀ ਤੇਰਾ ਪੁਰਬਲਾ (ਆਦਿ) ਨਾਮ ਮੰਨਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਸੀ ਕਿਸੇ ਅਗਿਆਨਤਾ ਵਸ ਹੀ ਇਸ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਨਾਮ ਜਾਣ ਕੇ ਇਸ ਦਾ ਰਟਨ ਨਾਂ ਕਰੀ ਜਾਂਦੇ ਹੋਈਏ । ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸਬਦ ਨੂੰ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿੱਚ ਨਾਲ ਨਹੀ ਕਿਹਾ ਗਿਆ ਸਗੋ ਰਾਮ (ਸਰਬ ਵਿਆਪਕ) ਦੇ ਨਾਮ ਬਰਾਬਰ ਕੋਈ ਵੀ ਨਹੀ, ਇਹ ਕਿਹਾ ਗਿਆ ਹੈ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਤੋਂ ਇਹ ਗੱਲ ਤਾ ਸਿੱਧ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਕਿ ਪਿਛਲੇ ਪੰਜਾਹ ਕੁ ਸਾਲਾਂ ਵਿਚ ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਖੋਜ਼ ਪ੍ਰਤੀ ਕੋਈ ਬਹੁਤਾ ਸ਼ਲਾਗਾਯੋਗ ਕੰਮ ਨਹੀਂ ਹੋਇਆ। ਸਾਡੇ ਸ਼ੰਕੇ ਜਿਉਂ ਦੇ ਤਿਉਂ ਹੀ ਚੱਲੇ ਆ ਰਹੇ ਹਨ। ਸ਼ਤਾਬਦੀਆਂ, ਕੀਰਤਨ ਦਰਬਾਰ, ਅਖੰਡ ਕੀਰਤਨੀ ਸਮਾਗਮ, ਅਮ੍ਰਿੰਤ ਸੰਚਾਰ, ਅਖੰਡ ਪਾਠਾਂ ਦੀਆਂ ਲੜੀਆਂ, ਧਾਰਮਿਕ ਚਰਚਾ, ਵਿਚਾਰ ਗੋਸ਼ਟੀਆਂ, ਹਰਮੰਦਰ ਸਾਹਿਬ ਤੋ ਸੋਨੇ ਦੀ ਸਫਾਈ, ਅਣਗਿਣਤ ਗੁਰਦੁਆਰਿਆਂ ਦੀ ਉਸਾਰੀ, ਲੰਗਰ ਆਦਿ ਧਾਰਮਿਕ ਕ੍ਰਿਆਵਾਂ ਤਾਂ ਦੇਖਣ ਸੁਨਣ ਨੂੰ ਜ਼ਰੂਰ ਹੋਈਆਂ ਹਨ ਪਰ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਅਰਥ ਬੋਧ ਜਾਂ ਫਲਸਫੇ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਤੋਂ ਅਜੇ ਤਾਂਈ ਅਸੀ ਕੋਰੇ ਹੀ ਹਾਂ। ਪੜ੍ਹ ਲਿੱਖ ਕੇ ਸਿੱਖ ਪਰਿਵਾਰਾਂ ਵਿਚੋਂ ਬਹੁਤ ਉੱਚੇ ਅਹੁਦੇ ਤੇ ਤਾਂ ਜ਼ਰੂਰ ਚਲੇ ਗਏ ਹਨ ਪਰ ਇਕ ਵੀ ਗੁਰਮੁਖ ਅਸੀਂ ਨਹੀਂ ਵੇਖਿਆ ਜੋ ਇਨ੍ਹਾਂ ਸਵਾਲਾਂ ਦਾ ਢੁਕਵਾਂ ਜਵਾਬ ਦੇ ਸਕੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭੁੱਲ ਚੁੱਕ ਮੁਆਫ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ </span></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-84134878528459455902011-09-30T22:49:00.000-07:002011-09-30T22:50:33.647-07:00Gurmati Kisi Vee Sant Smaaj Nu Parvangee Nahi Dindee<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"> <span style="font-size: large;"> ਗੁਰਮਤਿ ਕਿਸੇ ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਨੂੰ ਪ੍ਰਵਾਨਗੀ ਨਹੀਂ ਦਿੰਦੀ </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪੰਜਾਬ ਅੰਦਰ ਗੁਰਦੁਆਰਿਆਂ ਦੀਆਂ ਗੋਲਕਾਂ ਤੇ ਕਬਜ਼ੇ ਕਰਨ ਦੀ ਦੌੜ ਵਿਚ ਇੱਕ ਨਵੀਂ ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਨਾਮ ਦੀ ਸੰਸਥਾ ਨੇ ਵੀ ਬਾਹਾਂ ਚਾੜ੍ਹ ਲਈਆਂ ਹਨ। ਇਹ ਸੰਸਥਾ ਪਹਿਲਾਂ ਤਾਂ ਅਪਣੇ ਆਪ ਨੂੰ ਧਾਰਮਿਕ ਸੰਸਥਾ ਕਹਿ ਕੇ ਸੰਬੋਧਨ ਕਰਦੀ ਸੀ ਪਰ ਹੁਣ ਗੋਲਕ ਦੇ ਲ਼ਾਲਚ ਨੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਸਹੀ ਰੂਪ ਸਾਹਮਣੇ ਲੈ ਹੀ ਆਉਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਹੁਣ ਤੀਹ ਸੀਟਾਂ ਤੇ ਬਾਦਲ ਧੜੇ ਦੇ ਅਧੀਨ ਹੋ ਕਰ ਕੇ ਮਾਇਆ ਦੀ ਦੱਲ ਦੱਲ ਵਿਚ ਧੱਸੇ ਸ੍ਰੋ: ਕਮੇਟੀ ਦੇ ਗੁਰਦੁਆਰਾ ਪ੍ਰਬੰਧ ਦੇ ਕਾਰਗੁਜਾਰ ਬਣਨਗੇ। ਗੁਰਮਤਿ ਅਨੁਸਾਰ ਕੋਈ ਵੀ ਸੰਤ ਅਪਣਾ ਮਾਇਆ ਤੋਂ ਤਿਆਗ ਵਾਲਾ ਗੁਣ ਨਹੀਂ ਛੱਡਦਾ ਭਾਵੇ ਲੱਖਾਂ ਅਸੰਤਾਂ (ਮਾਇਆਧਾਰੀਆਂ) ਵਿੱਚ ਵਿਚਰਦਾ ਹੋਵੇ। ਭਗਤ ਕਬੀਰ ਜੀ ਨੇ ਇਸ ਰਹਿਤ ਨੂੰ ਪੰਨਾ ੧੩੭੩ ਤੇ ਦਰਜ਼ ਇਸ ਸ਼ਲੋਕ ਰਾਹੀਂ ਦਰਸਾਇਆ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਬੀਰ ਸੰਤੁ ਨ ਛਾਡੈ ਸੰਤਈ ਜਉ ਕੋਟਿਕ ਮਿਲਹਿ ਅਸੰਤ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਰਥ ਬੜੇ ਹੀ ਸਿਧੇ ਤੇ ਸਪਸ਼ਟ ਹਨ, ਘੱਟ ਸਮਝ ਵਾਲਾ ਵੀ ਇਸ ਗਲ ਨੂੰ ਸਮਝ ਸਕਦਾ ਹੈ। ਫਿਰ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਆਸ਼ੇ ਤੋਂ ਉਲਟ ਇਹ ਮੰਡਲੀ ਅਪਣੇ ਆਪ ਨੂੰ ਕਿਸ ਅਧਾਰ ਤੇ ਸੰਤ ਅਖਵਾ ਸਕਦੀ ਹੈ ਪਾਠਕ ਜਨ ਆਪ ਹੀ ਵਿਚਾਰ ਕਰ ਲੈਣ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੰਤਾਂ ਦੇ ਵੱਗ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦੇ:- ਸ਼ਾਇਦ ਕੁਝ ਸ਼ਰਧਾਵਾਨ ਪਾਠਕਾਂ ਨੂੰ ਇਹ ਗੱਲ ਥੋੜੀ ਚੁਭਵੀਂ ਵੀ ਲਗੇ ਕਿ ਸੰਤਾ ਦੀ ਨਿੰਦਿਆ ਨਹੀਂ ਕਰਨੀ ਚਾਹੀਦੀ। ਇਹ ਬੜੇ ਮਹਾਂਪੁਰਖ ਹੁੰਦੇ ਹਨ। ਦਾਸ ਦੀ ਉਨ੍ਹਾਂ ਸਜਣਾਂ ਨੂੰ ਨਿਮਰਤਾ ਸਹਿਤ ਬੇਨਤੀ ਹੈ ਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਅਧਾਰ ਤੇ ਇਹ ਫੈਸਲਾ ਕਰ ਲਈਏ ਕਿ ਅਸਲੀ ਸੰਤ ਕੌਣ ਹੈ। ਉਸ ਦੀ ਪਹਿਚਾਨ ਕੀ ਹੁੰਦੀ ਹੈ ਤੇ ਸਮਾਜ ਲਈ ਉਹ ਕੀ ਲਾਭ ਦਿੰਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"> </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੰਤਾ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਕਿਤਨੀ ਕੁ ਹੈ:- ਭਗਤ ਕਬੀਰ ਜੀ ਕਾਸ਼ੀ ਦੇ ਵਾਸੀ ਸਨ ਅਤੇ ਕਾਸ਼ੀ ਅਸੰਤਾਂ ਦਾ ਗੜ੍ਹ ਮੰਨਿਆਂ ਜਾਂਦਾ ਸੀ।ਸਾਰੇ ਅਖੋਤੀ ਸੰਤਾਂ ਨੂੰ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਬੜੇ ਕਰੀਬ ਤੋਂ ਜਾਣਿਆ ਅਤੇ ਪੰਨਾ ੧੩੭੬ ਤੇ ਸ਼ਲੋਕ ਨੰ: ੨੨੪ ਵਿਚ ਇਹ ਗਾਥਾ ਬਿਆਨ ਕਰ ਦਿੱਤੀ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"> ਕਬੀਰ ਕਾਇਆ ਕਜਲੀ ਬਨੁ ਭਇਆ ਮਨੁ ਕੁੰਚਰੁ ਮਯ ਮੰਤੁ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"> ਅੰਕਸੁ ਗ੍ਯ੍ਯਾਨੁ ਰਤਨੁ ਹੈ ਖੇਵਟੁ ਬਿਰਲਾ ਸੰਤੁ ॥੨੨੪॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਹਿਣ ਤੋਂ ਭਾਵ ਕਿ ਕਲਿਯੁਗੀ ਜੀਵਾਂ ਦੇ ਮਨ ਨੇ ਅਗਿਆਨਤਾ (ਕਜਲੀ ਬਨੁ) ਵਸ ਹੋ ਕੇ ਮਾਇਆ ਵਿਚ ਫੱਸ ਕੇ ਹਾਥੀ (ਕੁੰਚਰੁ) ਦੇ ਅਕਾਰ ਦਾ ਹਉਮੇ ਰੂਪ ਧਾਰ ਲਇਆ ਹੈ।ਜਿਨਾਂ ਦੇ ਸਿਰ ਉਤੇ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਰੂਪੀ ਰਤਨ ਅੰਕੁਸ਼ ਹੈ (ਅੰਕਸੁ ਗ੍ਯ੍ਯਾਨੁ ਰਤਨੁ ਹੈ) ਉਹ ਤਾਂ ਕਰੋੜਾਂ ਵਿਚੋਂ ਕੋਈ ਮਸਾਂ ਇਕ ਅੱਧਾ ਹੀ ਹੈ ਅਤੇ ਉਹ ਹੀ ਗੁਰਮਤਿ ਅਨੁਸਾਰ (ਬਿਰਲਾ ਸੰਤੁ) ਸੰਤ ਹੈ। ਇਸ ਅਨੁਸਾਰ ਪੂਰੇ ੨ ਕਰੋੜ ਦੀ ਸਿੱਖਾਂ ਦੀ ਜਨਸੰਖਆ ਵਿਚੋਂ ਕੋਈ ਇਕ ਜਾਂ ਦੋ ਤੋਂ ਵੱਧ ਸੰਤ ਨਹੀ ਹਨ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੰਤਾ ਦੀ ਪਹਿਚਾਣ: ਅਤੇ ਜੇ ਭਗਤ ਕਬੀਰ ਜੀ ਨੂੰ ਪੁਛੀਏ ਕਿ ਇਹ ਜੋ ਬਾਕੀ ਸਭ ਸੰਤ ਕਹਾਉਣ ਵਾਲੇ ਕੌਣ ਹਨ ਤਾਂ ਉਹ ਇਸ ਦਾ ਵੀ ਉੱਤਰ ਦਿਂਦੇ ਹੋਏ ਇਸ ਤਰਾਂ ਦਾ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕਰਦੇ ਹਨ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗਜ ਸਾਢੇ ਤੈ ਤੈ ਧੋਤੀਆ ਤਿਹਰੇ ਪਾਇਨਿ ਤਗ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗਲੀ ਜਿਨ੍ਹ੍ਹਾ ਜਪਮਾਲੀਆ ਲੋਟੇ ਹਥਿ ਨਿਬਗ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਓਇ ਹਰਿ ਕੇ ਸੰਤ ਨ ਆਖੀਅਹਿ ਬਾਨਾਰਸਿ ਕੇ ਠਗ ॥੧॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਆਸਾ (ਭ. ਕਬੀਰ) - ਅੰਗ ੪੭੬</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਕਿ ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਆਮ ਲੋਕਾਂ ਨੂੰ ਭਰਮਉਣ ਲਈ ਧਾਰਮਿਕ ਚਿੰਨ੍ਹਾ ਵਾਲਾ ਪਹਿਰਾਵਾ ਜਿਵੇਂ ਕਿ (ਸਾਡੇ ਤਿੰਨ ਗਜ਼ ਦੀਆਂ ਧੋਤੀਆ, ਤਗ (ਪਿੰਡੇ ਤੇ ਜਨੇਉ), ਗਲਾਂ ਉਤੇ ਜਪਮਾਲੀਆ, ਅਤੇ ਹਥਾਂ ਵਿਚ ਲਿਸ਼ਕਦੇ ਲੋਟੇ) ਤਾਂ ਜ਼ਰੂਰ ਧਾਰਣ ਕੀਤਾ ਹੈ ਪਰ ਮਾਇਆ ਨੇ ਉਨਾਂ ਨੂੰ ਠੱਗ ਲਇਆ ਹੈ । ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਬਾਨਾਰਸ ਦੇ ਠੱਗ ਹੀ ਜਾਣੋ ਕੋਈ ਸੰਤ ਵਾਲਾ ਗੁਣ ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚ ਨਹੀਂ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪਾਠਕ ਸਜਣ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਮੁਖ ਵਾਕਾਂ ਅਨੁਸਾਰ ਆਪ ਇਹ ਫੈਸਲਾ ਲੈਣ ਕਿ ਇਹ ਕੌਣ ਹਨ ਸੰਤ ਜਾਂ ਅਸੰਤ (ਮਾਇਯਾ ਦੇ ਠਗੇ ਹੋਏ)।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਮਤਿ ਅਤੇ ਸੰਤ ਸਮਾਜ:- ਇਹ ਦੋਵੇਂ ਆਪਾ ਵਿਰੋਧੀ ਸ਼ਬਦ ਹਨ। ਕਿਉਂਕਿ ਸੰਤ ਕਿਸੇ ਇਕ ਸਮਾਜ ਦੇ ਆਗੂ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦੇ ਤੇ ਨਾਂ ਹੀ ਸੰਤਾਂ ਦਾ ਕੋਈ ਸਮਾਜ਼ ਹੁੰਦਾ ਹੈ। ਸੰਤ ਤਾਂ ਸਭ ਨੂੰ ਹੀ ਅਪਣੀ ਬੁੱਕਲ ਵਿਚ ਲੈਂਦੇ ਹਨ। ਸਮਾਜ਼ ਦੀਆਂ ਵੰਡੀਆਂ ਨੂੰ ਮਿਟਾ ਕੇ ਸਰਬ ਸਾਂਝੇ ਇਨਸਾਨੀ ਪਰਿਵਾਰ ਦੀ ਸਿਰਜਨਾ ਕਰਦੇ ਹਨ। ਸਾਰੀ ਇਨਸਾਨੀਅਤ ਨੂੰ ਸਾਂਝਾ ਉਪਦੇਸ਼ ਦੇਂਦੇ ਹਨ। ਇਨਾਂ ਵਿਰਲੇ ਸੰਤਾਂ ਬਾਰੇ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਚ ਕੁਝ ਇਸ ਤਰਾਂ ਦੇ ਮੁਖਵਾਕ ਦਰਜ਼ ਹਨ ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਭੇ ਸਾਝੀਵਾਲ ਸਦਾਇਨਿ ਤੂੰ ਕਿਸੈ ਨ ਦਿਸਹਿ ਬਾਹਰਾ ਜੀਉ ॥੩॥ ॥ ਪੰਨਾ ੯੭</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਾ ਕੋ ਮੇਰਾ ਦੁਸਮਨੁ ਰਹਿਆ ਨਾ ਹਮ ਕਿਸ ਕੇ ਬੈਰਾਈ ॥ ਪੰਨਾ ੬੭੧</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪਰ ਜਦੋਂ ਦਿਖਾਵੇ ਦੇ ਸੰਤ, ਸਮੂਹ ਬਣਾ ਕੇ ਫਿਰਦੇ ਹਨ ਤਾਂ ਦਸਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਨੂੰ ਤ੍ਵ ਪ੍ਰਸਾਦਿ ਸਵੱਈਆਂ ਦੇ ਪਹਿਲੇ ਹੀ ਸਵੱਈਏ ਵਿਚ ਇਹ ਫੈਸਲਾ ਦੇਣਾ ਪਇਆ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸ੍ਰਾਵਗ ਸੁਧ ਸਮੂਹ ਸਿਧਾਨ ਕੇ ਦੇਖਿ ਫਿਰਿਓ ਘਰਿ ਜੋਗਿ ਜਤੀ ਕੇ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੂਰ ਸੁਰਾਰਦਨ ਸੁਧ ਸੁਧਾਦਿਕ ਸੰਤ ਸਮੂਹ ਅਨੇਕ ਮਤੀ ਕੇ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਾਰੇ ਹੀ ਦੇਸ ਕੋ ਦੇਖਿ ਰਹਿਯੋ ਮਤ ਕੋਊ ਨ ਦੇਖੀਅਤ ਪ੍ਰਾਨ ਪਤੀ ਕੇ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸ੍ਰੀ ਭਗਵਾਨ ਕੀ ਭਾਇ ਕ੍ਰਿਪਾ ਹੂੰ ਤੇ ਏਕ ਰਤੀ ਬਿਨੁ ਏਕ ਰਤੀ ਕੇ ॥੧॥੨੧॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਕਾਲ ਉਸਤਤਿ - ੨੧ - ਸ੍ਰੀ ਦਸਮ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਵ ਇਹ ਕਿ ਐਸੇ ਸੰਤ ਸਮੂਹ ਮਾਇਆ ਤੋਂ ਅੱਗੇ ਨਹੀਂ ਦੇਖ ਸਕਦੇ ਇਹ ਗੁਰਮਤਿ ਦੇ ਉੱਕੇ ਹੀ ਧਾਰਨੀ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦੇ ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪਾਠਕ ਸੱਜਣ ਇਸ ਵਿਸ਼ੇ ਦਾ ਵੀ ਆਪ ਹੀ ਫੈਸਲਾ ਕਰ ਲੈਣ ਕਿ ਸਚਾਈ ਕੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਹਿਜਧਾਰੀ ਪੂਰਨ ਅਤੇ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖ:-ਹਾਲ ਹੀ ਵਿੱਖੇ ਸੰਤ ਸਮਾਜ, ਸ੍ਰੋ: ਕਮੇਟੀ ਅਤੇ ਅਕਾਲੀ ਦੱਲ ਵਲੋਂ ਇਹ ਬਿਆਨ ਦਿੱਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ਕਿ ਸਹਿਜਧਾਰੀ ਨਾਮਕ ਨਾਂ ਦੀ ਸਿੱਖੀ ਵਿਚ ਕੋਈ ਹੋਂਦ ਹੀ ਨਹੀਂ ਸਿਰਫ ਪੂਰਨ ਜਾਂ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖ ਹੀ ਹੁੰਦੇ ਹਨ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">(Chandigarh, September 2: The SAD, the Sant Samaj as well as the SGPC today claimed the term Sehajdhari did not exist in Sikhism and that Sikhs were either ‘puran’ or ‘patit’, meaning </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">those that followed the ‘rehat maryada’ (Sikh code of conduct) and those who did not, but believed in the Sikh tenets.) </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪੂਰਨ ਓਹ ਜੋ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਨੂੰ ਮੰਨਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਪਤਿਤ ਜੋਂ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਮੰਨਦੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਦਕਿ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅੰਦਰ ਸਹਜ ਸ਼ਬਦ (੨੬੦ ਵਾਰੀ), ਸਹਜੁ (੬੫ ਵਾਰੀ), ਸਹਜਿ (੪੦੨ ਵਾਰੀ), ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਇਕ ਬਹੁਤ ਹੀ ਉਤਮ ਅਵਸਥਾ ਦਾ ਵਾਚਕ ਹੈ ਅਤੇ ਗੁਰ ਅਮਰਦਾਸ ਜੀ ਨੇ ਤਾਂ ਅਨੰਦ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਸਹਿਜ ਅਵਸਥਾ ਤੋਂ ਹੀ ਦੱਸੀ ਹੈ। ਅੰਨਦ ਦੀ ਪਵਿਤ੍ਰ ਬਾਣੀ ਵਿੱਚ ਪੰਨਾ ੯੧੭ ਓਹ ਲਿਖਦੇ ਹਨ:</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਤਿਗੁਰੁ ਤ ਪਾਇਆ ਸਹਜ ਸੇਤੀ ਮਨਿ ਵਜੀਆ ਵਾਧਾਈਆ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜੋ ਕਿ ਇਸ ਗੱਲ ਵੱਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕਰਦੀ ਹੈ ਕਿ ਸਹਿਜ (ਜਾਗ੍ਰਤ) ਅਵਸਥਾ ਵਿੱਚ ਹੋ ਕੇ ਹੀ ਸਤਿਗੁਰ ਨੂੰ ਪਾਇਆ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ। ਇਸ ਅਵਸਥਾ ਤੇ ਪਹੁੰਚਣਾ ਹੀ ਸਿੱਖ ਦਾ ਮਨੋਰਥ ਹੈ। ਸੂਝਵਾਨ ਸਿੱਖ ਸਾਧਾਰਨ ਪਾਠ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਜਗਹ ਸਹਿਜ ਪਾਠ ਸ਼ਬਦ ਵਰਤਦੇ ਹਨ ਤੇ ਪਰ ਇਹ ਕੀ ਗੱਲ ਬਣੀ ਕਿ ਸਹਿਜਧਾਰੀ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਹੋਂਦ ਹੀ ਨਹੀਂ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਹੀ ਪ੍ਰਕਾਰ ਪੂਰਨ ਅਤੇ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖਾਂ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵੀ ਬੜਾ ਭੁਲੇਖਾ ਪਾਇਆ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਜੇਕਰ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਨੂੰ ਮੰਨਣ ਵਾਲੇ ਹੀ ਪੂਰਨ ਸਿੱਖ ਹਨ ਫੇਰ ਦਮਦਮੀ ਅਤੇ ਹੋਰ ਟਕਸਾਲਾਂ, ਭਾਈ ਰਣਧੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੇ ਅਖੰਡ ਕੀਰਤਨੀ ਜੱਥੇ ਵਾਲੇ ਅਤੇ ਹੋਰ ਸੰਪ੍ਰਦਾਵਾਂ ਜੋ ਕਿ ਖਾਸਕਰ ਰਹਿਰਾਸ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅਪਣੀ ਮਰਿਆਦਾ ਅਨੁਸਾਰ ਪੜ੍ਹਦੇ ਹਨ ਸਾਰੇ ਹੀ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖ ਹੋਏ। ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਵੀ ਉਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚ ਹੀ ਆਉਂਦਾ ਹੈ। ਕੱਚੀ ਬਾਣੀ ਪੜ੍ਹਨ ਵਾਲੇ ਭਾਈ ਰਣਜੀਤ ਸਿੰਘ ਜੀ ਢੱਡਰੀਆਂ ਵਾਲੇ, ਭਾਈ ਦਲੇਰ ਸਿੰਘ ਜੋ ਕਿ ਹੁਣੇ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ ਦੀ ਫੇਰੀ ਲਾ ਕੇ ਗਏ ਹਨ ਬ੍ਰੀਜ਼ਬਨ ਦੇ ਦੋ ਗੁਰਦਾਆਰਿਆਂ ਵਿੱਚ ਅਤੇ ਜੋ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਨੂੰ ਮੰਨਣ ਦਾ ਵੀ ਦਾਅਵਾ ਕਰਦੇ ਹਨ, ਵਾਲਿਆਂ ਨੇ ਰੱਜ ਕੇ ਕੱਚੀ ਬਾਣੀ ਦਾ ਪ੍ਰਵਾਹ ਚਲਾ ਕੇ ਸਿਰੋਪਾਓ ਦਾ ਸਨਮਾਨ ਵੀ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕੀਤਾ ਇਸ ਤਰਾਂ ਦੇ ਹੋਰ ਸੰਤ,੧੦੦੮ ਅਖਵਾਉਣ ਵਾਲੇ ਸਭ ਹੀ ਪਤਿਤ ਹਨ। ਕਿਉਂਕਿ ਅਕਾਲ ਤਖਤ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਵਿੱਚ ਇਸ ਦੀ ਮਨਾਹੀ ਹੈ। ਸਿਰਫ ਮਿਸ਼ਨਰੀ ਕਾਲਜ ਵਾਲੇ ਅਤੇ ਕੁਝ ਹੋਰ ਹੀ ਪੂਰਣ ਸਿੱਖ ਹੋਏ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਮਤ ਅਤੇ ਪੂਰਨ ਸਿੱਖ:- ਗੁਰਮਤਿ ਓਸ ਪ੍ਰਾਣੀ ਨੂੰ ਪੂਰਨ ਮੰਨਦੀ ਹੈ ਜੋ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੇ ਗਿਆਨ ਨੂੰ ਸੱਚ ਮੰਨ ਕੇ ਹੁਕਮ ਨੂੰ ਬੁਝ ਕੇ ਆਤਮਾ ਦੀ ਰਹਿਤ ਜਾਣ ਕੇ ਮਨ ਚਿਤ ਨੂੰ ਇਕ ਕਰ ਕੇ ਜੀਵਨ ਮੁਕਤ ਹੋ ਕੇ ਸੱਚਖੰਡ ਦਾ ਵਾਸੀ ਬਣ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਓਹ ਕਿਸੇ ਵੀ ਡੇਰੇ ਜਾਂ ਸ੍ਰੋ: ਕਮੇਟੀ ਦਾ ਮਰਿਯਾਦਾ ਦੀ ਗੁਲਾਮ ਨਹੀਂ ਹੁੰਦਾ। ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦਾ ਸਿੱਖ ਤਾਂ ਕੋਈ ਵਿਰਲਾ ਹੀ ਹੈ। ਪੰਨਾ ੪੯੫ ਤੇ ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੇ ਪੂਰਨ ਸਿੱਖ ਦਾ ਜਿਕਰ ਕੀਤਾ ਹੈ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕੋਟਿ ਮਧੇ ਕੋ ਵਿਰਲਾ ਸੇਵਕੁ ਹੋਰਿ ਸਗਲੇ ਬਿਉਹਾਰੀ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਸੀਂ ਸਭ ਨੇ ਇਹੋ ਜਿਹੇ ਹੀ ਸਿੱਖ ਬਣਨ ਦਾ ਟੀਚਾ ਰਖਣਾ ਹੈ। ਗੋਲਕ ਤੇ ਕਾਬਜ ਹੋਣ ਵਾਸਤੇ ਜਾਂ ਝੂਠੀ ਚੌਧਰ ਵਾਸਤੇ ਸਿੱਖੀ ਦਾ ਭੇਖ ਨਹੀਂ ਧਾਰਨਾ। ਇਸ ਵਿੱਚ ਸਤਿਗੁਰ ਦੀ ਕੋਈ ਵਡਿਆਈ ਨਹੀਂ ਹੈ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਿਸ਼ਕਰਸ:- ਇਹ ਗੱਲ ਵਿਚਾਰਣ ਯੋਗ ਹੈ ਕਿ ਪਿਛੋਕੜ ਵਿਚ ਹੋਈਆਂ ਗਲਤੀਆਂ ਨੂੰ ਅਸੀਂ ਸਮੇਂ ਸਮੇਂ ਸਿਰ ਮਿਲ ਬੈਠ ਕੋ ਪੰਥਕ ਪੱਧਰ ਤੇ ਨਹੀ ਸੁਧਾਰਿਆ। ਸੰਨ ੧੯੪੫ ਵਿਚ ਜਾਰੀ ਹੋਈ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਵਿੱਚ ਕਾਫੀ ਤਰੁਟੀਆਂ ਸਨ ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚ ਵਿਚਾਰਵਾਨ ਹੋ ਕੋ ਸਮੇ ਦੀ ਨਜ਼ਾਕਤ ਨੂੰ ਸਮੱਝ ਕੇ ਸੁਧਾਰ ਹੋਣਾ ਜ਼ਰੂਰੀ ਸੀ ਅਤੇ ਇਸ ਮਰਿਆਦਾ ਦਾ ਲਾਗੂ ਹੋਣਾ ਜ਼ਰੂਰੀ ਸੀ। ਪਿਛਲੇ ਸਾਲ ਹੀ ਸਭ ਨੇ ਦੇਖਿਆ ਹੋਵੇਗਾ ਕਿ ਵਿਦੇਸ਼ ਵਿਚ ਇਸ ਮਰਿਅਦਾ ਤੋਂ ਹੀ ਨਾਖੁਸ਼ ਸੰਗਤ ਨੇ ਅਕਾਲ ਤਖਤ ਸਾਹਿਬ ਦੇ ਜਥੇਦਾਰ ਨੂੰ ਸਟੇਜ ਤੋਂ ਸੰਬੋਧਨ ਨਹੀਂ ਕਰਨ ਦਿੱਤਾ ਸੀ। ਪੰਥ ਦੇ ਸਾਂਝੇ ਪ੍ਰਚਾਰ ਦੀ ਕਮੀਂ ਅਤੇ ਸ੍ਰੋ: ਕਮੇਟੀ ਤੇ ਬਾਦਲ ਧੜੇ ਦੇ ਪੋਲਿਟੀਕਲ ਦਵਾਬ ਬਣਾਏ ਰਖਣ ਕਰ ਕੇ, ਦੂਰ ਦ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਦੀ ਕਮੀ ਕਾਰਣ ਅਕਾਲ ਪੁਰਖ ਦੇ ਭਾਣੇ ਅੰਦਰ ਇਹ ਵਿਧ੍ਰੋਹ ਚੌਕਸੀ ਦੇ ਰੂਪ ਵਿਚ ਸਾਹਮਣੇ ਆਇਆ ਹੈ ਇਸ ਨੂੰ ਗੁਰਮਤਿ ਅਨੁਸਾਰ ਨਜਿੱਠ ਕੇ ਅੱਗੇ ਵੱਧਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭੁਲ ਚੁੱਕ ਮੁਆਫ਼ </span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">khalsagurjeet@yahoo.com</span></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-23559527632991492392011-09-30T22:01:00.000-07:002011-09-30T22:01:27.313-07:00Shromanee Akaalee Dal (Badal) Ate Kathit Sant Smaaj Tankhaiye Te Patit Sikhaan Da Siaasee Gathjod :- Giaanee Jachachak<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" multilinks-noscroll="true" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-XebL3-YSV-I/TmmSkyGj0fI/AAAAAAAAAAw/SNdcLhV792o/s1600/01-SKA-Jachak-Gurjeet+Singh.jpg" imageanchor="1" multilinks-noscroll="true" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="210" src="http://1.bp.blogspot.com/-XebL3-YSV-I/TmmSkyGj0fI/AAAAAAAAAAw/SNdcLhV792o/s320/01-SKA-Jachak-Gurjeet+Singh.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"></span><br />
<div align="center"><br />
<br />
<center><table border="0" cellpadding="6" cellspacing="6" style="border-collapse: collapse;"><tbody>
<tr><td align="justify" colspan="3" height="16" width="100%"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><b><span style="color: red;"><span style="font-size: large;">ਸ਼੍ਰੋਮਣ</span></span><span style="font-size: large;"><span style="color: red;">ੀ ਅਕਾਲੀ ਦਲ (ਬਾਦਲ) ਅਤੇ ਕਥਿਤ ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਤਨਖਾਹੀਏ ਤੇ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖਾਂ ਦਾ ਸਿਆਸੀ ਗੱਠਜੋੜ</span>: ਗਿਆਨੀ ਜਾਚਕ</span></b></span><br />
<blockquote><span style="font-size: medium;"><img align="right" border="0" height="424" src="http://www.khalsanews.org/regular_use_pics/Jachak.JPG" width="300" />ਨਿਊਯਾਰਕ 6 ਸਤੰਬਰ ( ) ਕਥਿਤ ਸੰਤ ਸਮਾਜ, ਸ਼੍ਰੋਮਣੀ ਕਮੇਟੀ ਅਤੇ ਸ਼੍ਰੋਮਣੀ ਅਕਾਲੀ ਦਲ (ਬਾਦਲ) ਵਲੋਂ 2 ਸਤੰਬਰ ਨੂੰ ਇੱਕ ਸਾਂਝਾ ਬਿਆਨ ਜਾਰੀ ਕੀਤਾ ਗਿਆ ਹੈ ਕਿ “ਸਹਿਜਧਾਰੀ ਨਾਂ ਦੀ ਸਿੱਖੀ ਵਿੱਚ ਕੋਈ ਹੋਂਦ ਹੀ ਨਹੀ, ਪੂਰਨ ਜਾਂ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖ ਹੀ ਹੁੰਦੇ ਹਨ। ਪੂਰਨ ਉਹ ਜੋ ਰਹਿਤ ਮਰਯਾਦਾ ਨੂੰ ਮੰਨਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਪਤਿਤ ਉਹ ਜਿਹੜੇ ਰਹਿਤ ਮਰਯਾਦਾ ਨੂੰ ਨਹੀਂ ਮੰਨਦੇ”। ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਇਸ ਸਾਂਝੇ ਬਿਆਨ ਦੀ ਰੌਸਨੀ ਵਿੱਚ ਨਿਰਸੰਕੋਚ ਕਿਹਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ ਕਿ ਸ਼੍ਰੋਮਣੀ ਅਕਾਲੀ ਦਲ (ਬਾਦਲ) ਅਤੇ ਕਥਿਤ ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਤਨਖਾਹੀਏ ਤੇ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖਾਂ ਦਾ ਸਿਆਸੀ ਗੱਠਜੋੜ ਹੈ। ਕਿਉਂਕਿ, ਸ੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਤਖ਼ਤ ਸਾਹਿਬ ਵਲੋਂ ਪ੍ਰਵਾਣਿਤ ‘ਸਿੱਖ ਰਹਿਤ ਮਰਯਾਦਾ’ ਨੂੰ ਨਾ ਮੰਨਣ ਕਰਕੇ ਸੰਤ-ਸਮਾਜ ਪਤਿਤ ਹੈ ਅਤੇ ਐਸੇ ਪਤਿਤਾਂ ਨਾਲ ਸਿਆਸੀ ਸਾਂਝ ਪਾਉਣ ਕਰਕੇ ਅਕਾਲੀ ਦਲ ਸੁਭਾਵਿਕ ਹੀ ਤਨਖਾਹੀਆਂ ਦੀ ਜਮਾਤ ਬਣ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਗਿਆਨੀ ਜਗਤਾਰ ਸਿੰਘ ਜਾਚਕ ਨੇ ਨਿਊਯਾਰਕ ਤੋਂ ਇੱਕੀ ਲਿਖਤੀ ਬਿਆਨ ਵਿੱਚ ਕਹੇ।</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਉਨ੍ਹਾਂ ਮੁਤਾਬਿਕ ‘ਸੱਚ-ਖੋਜ ਅਕੈਡਮੀ ਖੰਨਾ’ ਦੇ ਅਸਟ੍ਰੇਲੀਆ ਵਿੱਚਲੇ ਇੱਕ ਸਰਗਰਮ ਤੇ ਵਿਦਵਾਨ ਮੈਂਬਰ ਭਾਈ ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਖ਼ਾਲਸਾ (ਬ੍ਰੀਜ਼ਬਿਨ) ਨੇ ਉਪਰੋਕਤ ਬਿਆਨ ’ਤੇ ਟਿੱਪਣੀ ਕਰਦਿਆਂ ਇਥੋਂ ਤੱਕ ਲਿਖਿਆ ਹੈ ਕਿ “ਜੇਕਰ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਨੂੰ ਮੰਨਣ ਵਾਲੇ ਹੀ ਪੂਰਨ ਸਿੱਖ ਹਨ ਤਾਂ ਫਿਰ ਦਮਦਮੀ ਅਤੇ ਹੋਰ ਟਕਸਾਲਾਂ, ਭਾਈ ਰਣਧੀਰ ਸਿੰਘ ਜੀ ਦੇ ਅਖੰਡ ਕੀਰਤਨੀ ਜੱਥੇ ਵਾਲੇ ਅਤੇ ਹੋਰ ਸੰਪ੍ਰਦਾਵਾਂ ਵਾਲੇ ਜੋ ਜੋ ਕਿ ਖਾਸਕਰ ਰਹਿਰਾਸ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅਪਣੀ ਮਰਿਆਦਾ ਅਨੁਸਾਰ ਪੜ੍ਹਦੇ ਹਨ, ਸਾਰੇ ਹੀ ਪਤਿਤ ਸਿੱਖ ਹੋਏ । ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਵੀ ਉਨ੍ਹਾਂ ਵਿਚ ਹੀ ਆਉਂਦਾ ਹੈ। ਕੱਚੀ ਬਾਣੀ ਪੜ੍ਹਨ ਵਾਲੇ ਭਾਈ ਰਣਜੀਤ ਸਿੰਘ ਜੀ ਢੱਡਰੀਆਂ ਵਾਲੇ ਭਾਈ ਦਲੇਰ ਸਿੰਘ ਜੋ ਕਿ ਹੁਣੇ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ ਦੀ ਫੇਰੀ ਲਾ ਕੇ ਗਏ ਹਨ ਬ੍ਰੀਜ਼ਬਨ ਦੇ ਦੋ ਗੁਰਦਾਆਰਿਆਂ ਵਿਚ ਰੱਜ ਕੇ ਕੱਚੀ ਬਾਣੀ ਦਾ ਪ੍ਰਵਾਹ ਚਲਾ ਕੇ ਸਿਰੋਪਾਓ ਦਾ ਸਨਮਾਨ ਵੀ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕੀਤਾ ਇਸ ਤਰਾਂ ਦੇ ਹੋਰ ਸੰਤ, 1008 ਅਖਵਾਉਣ ਵਾਲੇ ਸਭ ਹੀ ਪਤਿਤ ਹਨ।<span lang="en-ca"></span>ਕਿਉਂਕਿ ਅਕਾਲ ਤਖਤ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਪੰਥਕ ਰਹਿਤ ਮਰਿਆਦਾ ਵਿਚ ਇਸ ਦੀ ਮਨਾਹੀ ਹੈ। (ਇਸ ਬਿਆਨ ਮੁਤਾਬਿਕ ਤਾਂ) ਸਿਰਫ ਮਿਸ਼ਨਰੀ ਕਾਲੇਜ਼ ਵਾਲੇ ਅਤੇ ਕੁਝ ਹੋਰ ਸਿਖ ਹੀ ਪੂਰਣ ਸਿੱਖ ਹੋਏ ।”</span><br />
<span style="font-size: medium;">ਉਪਰੋਕਤ ਕਿਸਮ ਦੇ ਗੋਲਕ ਲੋਟੂ, ਭੇਖੀ, ਫਿਰਕਾ ਪ੍ਰਸਤ ਤੇ ਸਿਆਸੀ ਗੱਠ-ਜੋੜ ਕਰਨ ਵਾਲੇ ਕਥਿਤ ਸੰਤ ਸਮਾਜ ਨੂੰ ਗੁਰਮਤਿ ਕਿਸੇ ਪੱਖੋਂ ਵੀ ਪ੍ਰਵਾਨਗੀ ਨਹੀਂ ਦਿੰਦੀ। ਸਿੱਖ ਰਹਿਤ ਮਰਯਾਦਾ ਮੁਤਾਬਿਕ ਪਤਿਤ ਤੇ ਤਨਖ਼ਾਹੀਏ ਸਿੱਖਾਂ ਦੀ ਸ੍ਰੀ ਅਕਾਲ ਤਖ਼ਤ ਸਾਹਿਬ ’ਤੇ ਅਰਦਾਸ ਵੀ ਨਹੀ ਹੋ ਸਕਦੀ। ਇਸ ਲਈ ਇਹ ਫੈਸਲਾ ਤਾਂ ਹੁਣ ਖ਼ਾਲਸਾ ਪੰਥ ਨੇ ਕਰਨਾ ਹੈ ਕਿ ਸ਼੍ਰੋਮਣੀ ਕਮੇਟੀ ਦੀ ਮੈਂਬਰੀ ਲਈ ਉਨ੍ਹਾਂ ਪਤਿਤਾਂ ਤੇ ਤਨਖਾਹੀਆਂ ਨੂੰ ਵੋਟ ਪਾ ਕੇ ਜਿਤਾਉਣਾ ਹੈ, ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਨੇ ਸਿੱਖੀ ਨੂੰ ਹਿੰਦੂ-ਮੱਤ ਦੇ ਖਾਰੇ ਸਮੁੰਦਰ ਵਿੱਚ ਗ਼ਰਕ ਲਈ ਪਹਿਲਾਂ ਨਾਨਕ-ਸ਼ਾਹੀ ਕੈਲੰਡਰ ਦਾ ਭੋਗ ਪਾਇਆ ਹੈ ਅਤੇ ਹੁਣ ਜਿਹੜੇ ਸਿੱਖ ਰਹਿਤ ਮਰਯਾਦਾ ਨੂੰ ਸਨਾਤਨੀ ਹਿੰਦੂ-ਮਤ ਦੀ ਮਰਯਾਦਾ ਦੇ ਅਨੁਕੂਲ ਕਰਨ ਲਈ ਮਨਸੂਬੇ ਘੜ ਰਹੇ ਹਨ ਜਾਂ ਸ੍ਰੀ ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ ਨੂੰ ਸਮਰਪਤ ਉਨ੍ਹਾਂ ਸਿਦਕੀ ਤੇ ਜਾਗਰੂਕ ਗੁਰਸਿੱਖਾਂ ਨੂੰ, ਜਿਹੜੇ ਪੰਥ ਵਿਰੋਧੀ ਸ਼ਕਤੀਆਂ ਦੇ ਮਾਰੂ ਮਨਸੂਬਿਆਂ ਨੂੰ ਪਛਾੜਣਾ ਚਹੁੰਦੇ ਹਨ।</span></blockquote></td></tr>
</tbody></table></center></div><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse;"><tbody>
<tr><td align="justify" colspan="2" height="16" width="101%"><br />
</td></tr>
</tbody></table></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-23620101422618126492011-09-30T07:18:00.000-07:002011-09-30T22:02:00.844-07:00Gur Satgur Kaa Jo Sikh(u) Akhaa-ay - Viaakhiaa<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div multilinks-noscroll="true"><a href="http://www.4shared.com/get/BnykBj6k/Gur_Satgur_Kaa_Jo_Sikh_u__Akha.html" multilinks-noscroll="true">>>>Download mp3<<<</a><br />
<embed allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/814176441/1fad2ba2" width="420"></embed><br />
<br />
ਮਃ ੪ ॥<br />
ਗੁਰ ਸਤਿਗੁਰ ਕਾ ਜੋ ਸਿਖੁ ਅਖਾਏ ਸੁ ਭਲਕੇ ਉਠਿ ਹਰਿ ਨਾਮੁ ਧਿਆਵੈ ॥<br />
ਉਦਮੁ ਕਰੇ ਭਲਕੇ ਪਰਭਾਤੀ ਇਸਨਾਨੁ ਕਰੇ ਅੰਮ੍ਰਿਤ ਸਰਿ ਨਾਵੈ ॥<br />
ਉਪਦੇਸਿ ਗੁਰੂ ਹਰਿ ਹਰਿ ਜਪੁ ਜਾਪੈ ਸਭਿ ਕਿਲਵਿਖ ਪਾਪ ਦੋਖ ਲਹਿ ਜਾਵੈ ॥<br />
ਫਿਰਿ ਚੜੈ ਦਿਵਸੁ ਗੁਰਬਾਣੀ ਗਾਵੈ ਬਹਦਿਆ ਉਠਦਿਆ ਹਰਿ ਨਾਮੁ ਧਿਆਵੈ ॥<br />
ਜੋ ਸਾਸਿ ਗਿਰਾਸਿ ਧਿਆਏ ਮੇਰਾ ਹਰਿ ਹਰਿ ਸੋ ਗੁਰਸਿਖੁ ਗੁਰੂ ਮਨਿ ਭਾਵੈ ॥<br />
ਜਿਸ ਨੋ ਦਇਆਲੁ ਹੋਵੈ ਮੇਰਾ ਸੁਆਮੀ ਤਿਸੁ ਗੁਰਸਿਖ ਗੁਰੂ ਉਪਦੇਸੁ ਸੁਣਾਵੈ ॥<br />
ਜਨੁ ਨਾਨਕੁ ਧੂੜਿ ਮੰਗੈ ਤਿਸੁ ਗੁਰਸਿਖ ਕੀ ਜੋ ਆਪਿ ਜਪੈ ਅਵਰਹ ਨਾਮੁ ਜਪਾਵੈ ॥੨॥<br />
ਗਉੜੀ ਕੀ ਵਾਰ:੧ (ਮ: ੪) - ਅੰਗ ੩੦੬<br />
<br />
<a href="http://www.4shared.com/get/HySzw9Tj/Gur_Satgur_Kaa_Jo_Sikh_u__Akha.html" multilinks-noscroll="true">>>>Download mp3 - Viaakhiaa<<<</a><br />
<embed allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/814194754/61a326df" width="420"></embed></div></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-6170151700520567612011-04-21T06:01:00.001-07:002011-08-26T00:30:02.142-07:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"> <a href="http://www.4shared.com/get/gm89bl6N/01-Aasaa_Banee_Bhagat_Dhannay_.html">>>>Download Mp3<<<</a><br />
<embed allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/576005220/f10b9fa2" width="420"></embed><br />
<br />
ਆਸਾ ਬਾਣੀ ਭਗਤ ਧੰਨੇ ਜੀ ਕੀ<br />
ੴ ਸਤਿਗੁਰ ਪ੍ਰਸਾਦਿ ॥<br />
ਭ੍ਰਮਤ ਫਿਰਤ ਬਹੁ ਜਨਮ ਬਿਲਾਨੇ ਤਨੁ ਮਨੁ ਧਨੁ ਨਹੀ ਧੀਰੇ ॥<br />
ਲਾਲਚ ਬਿਖੁ ਕਾਮ ਲੁਬਧ ਰਾਤਾ ਮਨਿ ਬਿਸਰੇ ਪ੍ਰਭ ਹੀਰੇ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥<br />
ਬਿਖੁ ਫਲ ਮੀਠ ਲਗੇ ਮਨ ਬਉਰੇ ਚਾਰ ਬਿਚਾਰ ਨ ਜਾਨਿਆ ॥<br />
ਗੁਨ ਤੇ ਪ੍ਰੀਤਿ ਬਢੀ ਅਨ ਭਾਂਤੀ ਜਨਮ ਮਰਨ ਫਿਰਿ ਤਾਨਿਆ ॥੧॥<br />
ਜੁਗਤਿ ਜਾਨਿ ਨਹੀ ਰਿਦੈ ਨਿਵਾਸੀ ਜਲਤ ਜਾਲ ਜਮ ਫੰਧ ਪਰੇ ॥<br />
ਬਿਖੁ ਫਲ ਸੰਚਿ ਭਰੇ ਮਨ ਐਸੇ ਪਰਮ ਪੁਰਖ ਪ੍ਰਭ ਮਨ ਬਿਸਰੇ ॥੨॥<br />
ਗਿਆਨ ਪ੍ਰਵੇਸੁ ਗੁਰਹਿ ਧਨੁ ਦੀਆ ਧਿਆਨੁ ਮਾਨੁ ਮਨ ਏਕ ਮਏ ॥<br />
ਪ੍ਰੇਮ ਭਗਤਿ ਮਾਨੀ ਸੁਖੁ ਜਾਨਿਆ ਤ੍ਰਿਪਤਿ ਅਘਾਨੇ ਮੁਕਤਿ ਭਏ ॥੩॥<br />
ਜੋਤਿ ਸਮਾਇ ਸਮਾਨੀ ਜਾ ਕੈ ਅਛਲੀ ਪ੍ਰਭੁ ਪਹਿਚਾਨਿਆ ॥<br />
ਧੰਨੈ ਧਨੁ ਪਾਇਆ ਧਰਣੀਧਰੁ ਮਿਲਿ ਜਨ ਸੰਤ ਸਮਾਨਿਆ ॥੪॥੧॥<br />
ਆਸਾ (ਭ. ਧੰਨਾ) - ਅੰਗ ੪੮੭<br />
<br />
http://www.4shared.com/audio/ryiPe-Ky/02-Aasaa_Banee_Bhagat_Dhannay_.html<br />
ਮਹਲਾ ੫ ॥<br />
ਗੋਬਿੰਦ ਗੋਬਿੰਦ ਗੋਬਿੰਦ ਸੰਗਿ ਨਾਮਦੇਉ ਮਨੁ ਲੀਣਾ ॥<br />
ਆਢ ਦਾਮ ਕੋ ਛੀਪਰੋ ਹੋਇਓ ਲਾਖੀਣਾ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥<br />
ਬੁਨਨਾ ਤਨਨਾ ਤਿਆਗਿ ਕੈ ਪ੍ਰੀਤਿ ਚਰਨ ਕਬੀਰਾ ॥<br />
ਨੀਚ ਕੁਲਾ ਜੋਲਾਹਰਾ ਭਇਓ ਗੁਨੀਯ ਗਹੀਰਾ ॥੧॥<br />
ਰਵਿਦਾਸੁ ਢੁਵੰਤਾ ਢੋਰ ਨੀਤਿ ਤਿਨਿ ਤਿਆਗੀ ਮਾਇਆ ॥<br />
ਪਰਗਟੁ ਹੋਆ ਸਾਧਸੰਗਿ ਹਰਿ ਦਰਸਨੁ ਪਾਇਆ ॥੨॥<br />
ਸੈਨੁ ਨਾਈ ਬੁਤਕਾਰੀਆ ਓਹੁ ਘਰਿ ਘਰਿ ਸੁਨਿਆ ॥<br />
ਹਿਰਦੇ ਵਸਿਆ ਪਾਰਬ੍ਰਹਮੁ ਭਗਤਾ ਮਹਿ ਗਨਿਆ ॥੩॥<br />
ਇਹ ਬਿਧਿ ਸੁਨਿ ਕੈ ਜਾਟਰੋ ਉਠਿ ਭਗਤੀ ਲਾਗਾ ॥<br />
ਮਿਲੇ ਪ੍ਰਤਖਿ ਗੁਸਾਈਆ ਧੰਨਾ ਵਡਭਾਗਾ ॥੪॥੨॥<br />
ਆਸਾ (ਮਃ ੫) ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ - ਅੰਗ ੪੮੮<br />
<br />
<br />
http://www.4shared.com/audio/99ipnE-A/03-Aasaa_Banee_Bhagat_Dhannay_.html<br />
ਰੇ ਚਿਤ ਚੇਤਸਿ ਕੀ ਨ ਦਯਾਲ ਦਮੋਦਰ ਬਿਬਹਿ ਨ ਜਾਨਸਿ ਕੋਈ ॥<br />
ਜੇ ਧਾਵਹਿ ਬ੍ਰਹਮੰਡ ਖੰਡ ਕਉ ਕਰਤਾ ਕਰੈ ਸੁ ਹੋਈ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥<br />
ਜਨਨੀ ਕੇਰੇ ਉਦਰ ਉਦਕ ਮਹਿ ਪਿੰਡੁ ਕੀਆ ਦਸ ਦੁਆਰਾ ॥<br />
ਦੇਇ ਅਹਾਰੁ ਅਗਨਿ ਮਹਿ ਰਾਖੈ ਐਸਾ ਖਸਮੁ ਹਮਾਰਾ ॥੧॥<br />
ਕੁੰਮੀ ਜਲ ਮਾਹਿ ਤਨ ਤਿਸੁ ਬਾਹਰਿ ਪੰਖ ਖੀਰੁ ਤਿਨ ਨਾਹੀ ॥<br />
ਪੂਰਨ ਪਰਮਾਨੰਦ ਮਨੋਹਰ ਸਮਝਿ ਦੇਖੁ ਮਨ ਮਾਹੀ ॥੨॥<br />
ਪਾਖਣਿ ਕੀਟੁ ਗੁਪਤੁ ਹੋਇ ਰਹਤਾ ਤਾ ਚੋ ਮਾਰਗੁ ਨਾਹੀ ॥<br />
ਕਹੈ ਧੰਨਾ ਪੂਰਨ ਤਾਹੂ ਕੋ ਮਤ ਰੇ ਜੀਅ ਡਰਾਂਹੀ ॥੩॥੩॥<br />
ਆਸਾ (ਭ. ਧੰਨਾ) ਗੁਰੂ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ - ਅੰਗ ੪੮੮<br />
</div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-85047672727089747042011-04-04T07:16:00.000-07:002011-10-09T23:56:34.587-07:00Bhagat Dhanaa Jee, Parmaanand Jee Te Soordaas Jee De Sabdaan Bare Paaee Bhulekhe<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;"><u>ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਪਰਮਾਨੰਦ ਜੀ ਅਤੇ ਭਗਤ ਸੂਰਦਾਸ ਜੀ ਦੇ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੇ ਬਾਰੇ ਪਾਏ ਭੁਲੇਖੇ</u><br />
<br />
ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ਮਾਤਾ ਪਿਤਾ ਜਾਂ ਜਨਮ ਤਰੀਕ ਬਾਰੇ ਕੋਈ ਭਰੋਸੇਯੋਗ ਬਿਉਰਾ ਉਪਲਬਧ ਨਹੀਂ ਹੈ ਪਰ ਮੈਕਾਲਿਫ ਦੀ ਖੋਜ ਅਨੁਸਾਰ ਭਗਤ ਜੀ ਦਾ ਜਨਮ ਧਾਲੀਵਾਲ ਗੋਤ ਦੇ ਜੱਟ ਘਰਾਣੇ ਵਿੱਚ ੮ ਵੈਸਾਖ ਸੰਨ ੧੪੧੫ ਪਿੰਡ ਧੁਆਨ, ਜ਼ਿਲਾ ਟਾਂਕ ਰਾਜਸਥਾਨ ਵਿੱਚ ਹੋਇਆ ਸੀ। ਭਗਤ ਜੀ ਦੇ ਭਗਤੀ ਵਾਲੇ ਉੱਚੇ ਸੁੱਚੇ ਜੀਵਨ ਬਾਰੇ ਅਸੀਂ ਸਭ ਜਾਣਦੇ ਹਾਂ ਪਰ ਇਸ ਦੇ ਸਮਾਨੰਤਰ ਸੀਨੇ-ਬਸੀਨੇ ਕਾਫੀ ਕਰਾਮਾਤੀ ਅਤੇ ਚਮਤਕਾਰੀ ਕਿੱਸੇ ਕਹਾਣੀਆ ਵੀ ਪ੍ਰਚਲਿਤ ਹਨ ਜੋ ਕ ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਕਸਵਟੀ ਤੇ ਪੂਰੀਆਂ ਨਹੀਂ ਉਤਰਦਿਆਂ ।<span class="Apple-converted-space"> </span>ਅੱਜ ਤਕਰੀਬਨ ੫੯੬ (੨੦੧੧ ਵਿੱਚ) ਸਾਲਾਂ ਬਾਅਦ ਭਗਤ ਜੀ ਦੇ ਪਰਮਾਰਥਿਕ ਜੀਵਨ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਦਾ ਇੱਕ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਕੀਤਾ ਜਾ ਰਿਹਾ ਹੈ। ਓਨ੍ਹਾਂ ਵੱਲੋਂ ਪ੍ਰਾਪਤ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਦਾ ਚਾਨਣ ਜੋ ਕਿ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਜੀ ਅੰਦਰ ਦਰਜ਼ ਚਾਰ ਸ਼ਬਦਾਂ (ਵਿਦਵਾਨਾਂ ਨੇ ਬਿਨ੍ਹ੍ਹਾ ਵਿਚਾਰੇ ਤਿੰਨ ਸ਼ਬਦ ਲਿਖੇ ਹਨ) ਵਿਚ ਠਾਠਾਂ ਮਾਰਦੀ ਹੈ।</span></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਉਮੀਦ ਹੈ ਕਿ ਪਾਠਕ ਜਨ ਇਸ ਲੇਖ ਦਾ ਭਰਪੂਰ ਫਾਇਦਾ ਉਠਾ ਕੇ ਭਗਤਾਂ ਦੀ ਬਾਣੀ ਦੇ ਬਿਉਰੇ ਅਤੇ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ਪਰਮਾਰਥਿਕ ਜੀਵਨ ਦੇ ਨਾਲ-੨ ਪੰਡਤਾਂ ਦੀ ਸਮਝ ਨੂੰ ਵੀ ਪਰਖ ਸਕਣਗੇ।<br />
<br />
ਗੁਰਮਤ, ਜੀਵ ਨੂੰ ਉੱਚੇ ਸੁੱਚੇ ਜੀਵਨ ਬਾਰੇ ਹਮੇਸ਼ਾ ਹੀ ਯਤਨਸ਼ੀਲ ਰਹਿਣ ਦਾ ਉਪਦੇਸ਼ ਦਿੰਦੀ ਹੈ ਅਤੇ ਬ੍ਰਹਮ ਵਿਚਾਰ ਦੇ ਦਾਇਰੇ ਅੰਦਰ ਰਹਿ ਕੇ ਵਿਸ਼ੇ ਵਿਕਾਰਾਂ ਨੂੰ ਤਿਆਗ ਕੇ ਮੰਨ ਨੂੰ ਨਿਰਮਲ ਕਰਣ ਵਾਸਤੇ ਉਤਸਾਹਿਤ ਕਰਦੀ ਹੈ। ਗੁਰਮਤ ਵਿੱਚ ਜੀਵ ਆਤਮਾ ਦੀ ਜ਼ਾਤ ਬਾਰੇ ਕੋਈ ਸਥਾਨ ਨਹੀਂ ਪਰ ਕੇਵਲ ਕਿਰਤ ਦੇ ਅਧਾਰ ਤੇ ਜ਼ਾਤ ਬਾਰੇ ਇਸ਼ਾਰੇ ਹਨ। ਅਨੇਕਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੁਆਰਾ ਇਸ ਨੇਮ ਵੱਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕੀਤਾ ਗਇਆ ਹੈ ।<br />
<br />
" ਆਗੈ ਜਾਤਿ ਰੂਪੁ ਨ ਜਾਇ ॥ ਤੇਹਾ ਹੋਵੈ ਜੇਹੇ ਕਰਮ ਕਮਾਇ ॥" (ਪੰਨਾ ੩੬੩)<br />
" ਜਾਤਿ ਬਰਨ ਕੁਲ ਸਹਸਾ ਚੂਕਾ ਗੁਰਮਤਿ ਸਬਦਿ ਬੀਚਾਰੀ ॥੧॥ "(ਪੰਨਾ ੧੧੯੮)<br />
" ਭਗਤਾ ਕੀ ਜਤਿ ਪਤਿ ਏਕੋ ਨਾਮੁ ਹੈ ਆਪੇ ਲਏ ਸਵਾਰਿ ॥ "(ਪੰਨਾ ੪੨੯)<br />
<br />
<u>ਭਗਤ ਬਾਣੀ ਦੇ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦਾ ਬਾਣੀ ਬਿਉਰਾ:</u><br />
<br />
ਪ੍ਰਚਲਿਤ ਕਿੱਸੇ ਕਹਾਣੀਆਂ ਨੂੰ ਕਿਸੇ ਕਿਸਮ ਦਾ ਅਧਾਰ ਨਾਂ ਮੰਨ ਕੇ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਆਧਾਰ ਤੇ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ਪਰਮਾਰਥਿਕ ਪੱਖ ਉਤੇ ਚਾਨਣਾਂ ਪਾਉਣ ਵਾਸਤੇ ਵੀ ਸਾਡੇ ਕੋਲ ਸਭ ਤੋਂ ਭਰੋਸੇਮੰਦ ਵਸੀਲਾ ਸ਼੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਅੰਦਰ ਪੰਨਾ ੪੮੭-੪੮੮ ਉਤੇ ਰਾਗ ਆਸਾ ਵਿਚ ਤਿੰਨ (੩) ਅਤੇ ਪੰਨਾ ੬੯੫ ਤੇ ਧਨਾਸਰੀ ਰਾਗ ਵਿਚ ਦਰਜ ਇੱਕ (੧) ਸ਼ਬਦ ਅਤੇ ਕੁਲ ਜੋਡ਼ ਚਾਰ (੪) ਸ਼ਬਦਾਂ ਨੂੰ ਹੀ ਮੰਨਣਾ ਪਵੇਗਾ।<br />
ਆਉ ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਸਤਿਗੁਰ ਦੀ ਬਖਸ਼ੀ ਅਲਪ ਬੁੱਧੀ ਅਨੁਸਾਰ ਆਸਾ ਰਾਗ ਵਿਚ ਦਰਜ਼ "ਮਹਲਾ ੫" ਦੇ ਸਿਰਲੇਖ ਅੰਦਰ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ਦੂਸਰੇ ਸ਼ਬਦ ਬਾਰੇ ਅਜੋਕੇ ਕੁਝ ਵਿਦਵਾਨਾਂ (ਪੰਡਿਤਾਂ) ਦੁਆਰਾ ਪਾਏ ਭੁਲੇਖੇ ਦਾ ਖੁਲਾਸਾ ਕਰੀਏ। ਵਰਤਮਾਨ ਕਾਲ ਵਿਚ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਗਿਆਨ ਅੰਦਰ ਪਰਪੱਕ ਮੰਨੇ ਜਾਂਦੇ ਪੰਥ ਦੇ ਮਸ਼ਹੂਰ ਟੀਕਾਕਾਰ ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ ਇਸ ਨੂੰ ਪੰਚਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਜੀ ਦਾ ਸ਼ਬਦ ਮੰਨਿਆ ਹੈ ਅਤੇ ਉਸ ਤੋਂ ਉਪਰੰਤ ਕਾਫੀ ਹੋਰ ਵਿਦਵਾਨਾਂ ਨੇ ਅਤੇ ਹਾਲ ਹੀ ਵਿੱਚ ਡਾ: ਰਤਨ ਸਿੰਘ ਜੱਗੀ ਦੁਆਰਾ ਰਚਿਤ "ਗੁਰੂ ਗਰੰਥ ਵਿਸ਼ਵਕੋਸ਼" ਵਿੱਚ ਇਸ ਹੀ ਗੱਲ ਨੂੰ ਇਕ ਵਾਰ ਫਿਰ ਦੋਹਰਾ ਕੇ ਸਭਨਾਂ ਨੇ ਹੀ ਆਪਣੇ ਗੁਰਮਤਿ ਗਿਆਨ ਦੀ ਖੋਜ ਵਿੱਚ ਕੱਚਿਆਈ ਦਿਖਾਈ ਹੈ। ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਵਿਆਖਿਆ ਤੋਂ ਬਾਅਦ ਇੱਕ ਫੁਟ ਨੋਟ ਦਿੱਤਾ ਹੈ,<br />
ਜੋ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ।<br />
<br />
<i>{ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਤੋਂ ਪਹਿਲੇ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸਿਰਲੇਖ ਹੈ "ਆਸਾ ਬਾਣੀ ਭਗਤ ਧੰਨੇ ਕੀ"। ਇਸ ਸਿਰਲੇਖ ਹੇਠ ੩ ਸ਼ਬਦ ਹਨ ਪਰ ਇਸ ਦੂਜੇ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਇਕ ਹੋਰ ਨਵਾਂ ਸਿਰਲੇਖ ਹੈ "ਮਹਲਾ ੫"। ਇਸ ਦਾ ਭਾਵ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ਇਹਨਾਂ ਤਿੰਨਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਵਿਚੋਂ ਇਹ ਦੂਜਾ ਸ਼ਬਦ ਗੁਰੂ ਅਰਜਨ ਸਾਹਿਬ ਦਾ ਆਪਣਾ ਉਚਾਰਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਇਸ ਵਿਚ ਉਹਨਾਂ ਨੇ ਲਫਜ਼ 'ਨਾਨਕ' ਆਖੀਰ ਤੇ ਨਹੀਂ ਵਰਤਿਆ।}</i><br />
<br />
ਪਾਠਕਾਂ ਦੇ ਬੋਧ ਲਈ ਨੀਚੇ ਇਹ ਸੰਪੂਰਨ ਸ਼ਬਦ ਲਿੱਖ ਦਿੱਤਾ ਗਇਆ ਹੈ।<br />
</span></span></span></div><div style="color: black;"><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮਹਲਾ ੫ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਗੋਬਿੰਦ ਗੋਬਿੰਦ ਗੋਬਿੰਦ ਸੰਗਿ ਨਾਮਦੇਉ ਮਨੁ ਲੀਣਾ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਢ ਦਾਮ ਕੋ ਛੀਪਰੋ ਹੋਇਓ ਲਾਖੀਣਾ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਬੁਨਨਾ ਤਨਨਾ ਤਿਆਗਿ ਕੈ ਪ੍ਰੀਤਿ ਚਰਨ ਕਬੀਰਾ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਨੀਚ ਕੁਲਾ ਜੋਲਾਹਰਾ ਭਇਓ ਗੁਨੀਯ ਗਹੀਰਾ ॥੧॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਰਵਿਦਾਸੁ ਢੁਵੰਤਾ ਢੋਰ ਨੀਤਿ ਤਿਨਿ ਤਿਆਗੀ ਮਾਇਆ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪਰਗਟੁ ਹੋਆ ਸਾਧਸੰਗਿ ਹਰਿ ਦਰਸਨੁ ਪਾਇਆ ॥੨॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਸੈਨੁ ਨਾਈ ਬੁਤਕਾਰੀਆ ਓਹੁ ਘਰਿ ਘਰਿ ਸੁਨਿਆ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਹਿਰਦੇ ਵਸਿਆ ਪਾਰਬ੍ਰਹਮੁ ਭਗਤਾ ਮਹਿ ਗਨਿਆ ॥੩॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਇਹ ਬਿਧਿ ਸੁਨਿ ਕੈ ਜਾਟਰੋ ਉਠਿ ਭਗਤੀ ਲਾਗਾ ॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮਿਲੇ ਪ੍ਰਤਖਿ ਗੁਸਾਈਆ ਧੰਨਾ ਵਡਭਾਗਾ ॥੪॥੨॥</span></span></span></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਸਾ (ਮਃ ੫) ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ - ੪੮੮</span></span></span></span></div><div style="font-family: Verdana,Arial; font-size: large; line-height: normal;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span></div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਸ਼੍ਰੀ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਰੱਖਣ ਵਾਲੇ ਸੱਜਣ, ਇਹ ਜਾਣਦੇ ਹਨ ਕਿ ਹਰ ਇਕ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਕਰਤੇ ਦਾ ਨਾਮ ਤੱਤਕਰੇ ਅੰਦਰ ਦਰਜ਼ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਇਨ੍ਹਾਂ ਚਾਰ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਤੱਤਕਰੇ ਅੰਦਰ ਇਸ ਤਰੀਕੇ ਨਾਲ ਦਰਜ ਹੋਈ ਮਿਲਦੀ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀਉ</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਭ੍ਰਮਤ ਫਿਰਤ ਬਹੁ .............................. ੪੮੭</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਗੋਬਿੰਦ ਗੋਬਿੰਦ .................................. ੪੮੭</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਰੇ ਚਿਤ ਚੇਤਸਿ ਕੀ ਨ.......................... ੪੮੮</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਗੋਪਾਲ ਤੇਰਾ ਆਰਤਾ............................੬੯੫</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਇਸ ਦ੍ਰਿਡ਼ ਨਿਯਮ ਨੂੰ ਪ੍ਰੌ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਅਤੇ ਪੰਥ ਦੇ ਹੋਰ ਅਜੋਕੇ ਵਿਦਵਾਨ ਕਿਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀਆਂ ਅੱਖਾਂ ਤੋਂ ਓਹਲੇ ਕਰ ਗਏ ਅਤੇ ਸੰਗਤ ਵਿੱਚ ਇਹ ਗਲਤ ਫਹਿਮੀ ਹੁਣ ਤਾਈਂ ਪਾਈ ਰੱਖੀ ਹੈ। ਇਸ ਦਾ ਜਵਾਬ ਤਾਂ ਇਹੀ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ਕਿ ਇਹ ਸੱਜਣ ਬਾਣੀ ਬਿਓਰਾ ਇਕ ਦੁਜੇ ਤੋਂ ਨਕਲ ਮਾਰ ਕਰ ਕੇ ਜਾਂ ਸੁਣ ਸੁਣਾ ਕੇ ਹੀ ਲਿਖਦੇ ਰਹੇ ਹਨ। ਕਿਸੇ ਵੀ ਵਿਦਵਾਨ ਨੇ ਸ਼੍ਰੀ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਜੀ ਦੇ ਤੱਤਕਰੇ ਨੂੰ ਪਡ਼ਚੋਲਣ ਦਾ ਯਤਨ ਨਹੀਂ ਕੀਤਾ । ਇਹ ਇਕ ਅਣਗਹਲੀ ਵਾਲੀ ਤੇ ਅਧੂਰੀ ਖੋਜ਼ ਦਾ ਹੀ ਨਤੀਜਾ ਹੈ।<span class="Apple-converted-space"> </span></span></span><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਅਸੀਂ ਖੋਜੀਆਂ ਨੂੰ ਬੇਨਤੀ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਇਸ ਸਾਜਿਸ਼ ਦੀ ਤਹਿ ਤਕ ਜਾਇਆ ਜਾਵੇ </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">।</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;"> </span></i></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><i>ਇਸ ਹੀ ਪ੍ਰਕਾਰ ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਿਦਵਾਨਾ (ਪੰਡਿਤਾਂ) ਨੇ ਭਗਤ ਪਰਮਾਨੰਦ ਜੀ ਅਤੇ ਭਗਤ ਸੂਰਦਾਸ ਜੀ ਦੇ ਸ਼ਬਦ ਬਾਰੇ ਵੀ ਭੁਲੇਖਾ ਪਾਇਆ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਤੱਤਕਰੇ ਦੇ ਅਨੁਸਾਰ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦਾ ਬਿਉਰਾ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੈ।</i></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><u>ਪਰਮਾਨੰਦ ਜੀ:-</u></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਤੈ ਨਰ ਕਿਆ ਪੁਰਾਨੁ..........................੧੨੫੩</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਛਾਡਿ ਮਨੁ ਹਰਿ ਬਿਮੁਖਨ......................੧੨੫੩</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਸੂਰਦਾਸ ਜੀ:-</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਹਰਿ ਕੇ ਸੰਗ ਬਸੇ..............................੧੨੫੩</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪਾਠਕ ਸੱਜਣ ਇਸ ਬਾਣੀ ਬਿਉਰੇ ਨੂੰ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਵਿਚੋਂ ਜ਼ਰੂਰ ਵੇਖ ਲੈਣ ਅਤੇ ਪੱਲੇ ਬੰਨ੍ਹ ਲੈਣ ਕਿ ਇਕ ਪੰਕਤੀ </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਛਾਡਿ ਮਨ ਹਰਿ ਬਿਮੁਖਨ ਕੋ ਸੰਗੁ ॥"</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਭਗਤ ਸੁਰਦਾਸ ਜੀ ਦੀ ਨਾਂ ਹੋ ਕਰ ਕੇ ਭਗਤ ਪਰਮਾਨੰਦ ਜੀ ਦੇ ਨਾਮ ਅੰਦਰ ਦਰਜ਼ ਹੋਈ ਮਿਲਦੀ ਹੈ। ਫਿਰ ਮ:੫ ਲਿਖਣ ਦਾ ਭਾਵ ਇਹ ਹੋਇਆ ਕਿ ਪੰਚਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਨੇ ਦਰਜ਼ ਕਰਣ ਵੇਲੇ ਆਪਣੇ ਵਲੋਂ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਵਿਚ ਕੋਈ ਸੋਧ ਜਾਂ ਦਰੁਸਤੀ ਜਰੂਰ ਕੀਤੀ ਹੋਵੇਗੀ ਪਰ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਮੂਲ ਰੂਪ ਵਿਚ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦਾ ਹੀ ਹੈ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ</span> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪ੍ਰੌਡ਼ਤਾ ਇਹ ਪੰਕਤੀ ਵੀ ਕਰਦੀ ਹੈ। </span></span></i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਮਿਲੇ ਪ੍ਰਤਖਿ ਗੁਸਾਈਆ "ਧੰਨਾ" ਵਡਭਾਗਾ ॥੪॥੨॥"</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਸਾ ਰਾਗ ਵਿਚ ਬਾਕੀ ਦੇ ਦਰਜ਼ ਦੋ ਹੋਰ ਸ਼ਬਦਾਂ ਵਿਚ ਵੀ ਇਹੀ ਨਿਯਮ ਪ੍ਰਤੱਖ ਤੌਰ ਤੇ ਨਜ਼ਰੀਂ ਪੈਂਦਾ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਧੰਨੈ" ਧਨੁ ਪਾਇਆ ਧਰਣੀਧਰੁ ਮਿਲਿ ਜਨ ਸੰਤ ਸਮਾਨਿਆ ॥੪॥੧॥ (ਪੰਨਾ ੪੮੭)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਕਹੈ "ਧੰਨਾ" ਪੂਰਨ ਤਾਹੂ ਕੋ ਮਤ ਰੇ ਜੀਅ ਡਰਾਂਹੀ ॥੩॥੩॥ (ਪੰਨਾ ੪੮੮)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਪਣੇ ਤੌਰ ਤੇ ਪੰਚਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਨੇ ਪੰਨਾ ੧੧੯੨ ਉਤੇ ਬਸੰਤ ਰਾਗ ਵਿਚ "ਬਸੰਤੁ ਮਹਲਾ ੫ ਘਰੁ ੧ ਦੁਤੁਕੀਆ" ਸਿਰਲੇਖ ਅੰਦਰ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ਬਾਰੇ ਇਹ ਪੰਕਤੀ ਦਰਜ਼ ਕੀਤੀ ਹੈ। "ਧੰਨੈ ਸੇਵਿਆ ਬਾਲ ਬੁਧਿ॥"</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਇਸੇ ਪ੍ਰਕਾਰ ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ ਭਗਤ ਫਰੀਦ ਜੀ ਦੇ ਸ਼ਲੋਕਾਂ ਵਾਰੇ ਵੀ ਕੁੱਝ ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਲਿਖਿਆ ਹੈ,</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">{ਨੋਟ:- ਭਗਤਾਂ ਦੇ ਸ਼ਬਦਾਂ ਸ਼ਲੋਕਾਂ ਦੇ ਸੰਬੰਧ ਵਿਚ ਉਚਾਰੇ ਹੋਏ ਹੋਰ ਭੀ ਐਸੇ ਵਾਕ ਮਿਲਦੇ ਹਨ, ਜਿਥੇ</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਉਹਨਾਂ 'ਨਾਨਕ' ਲਫਜ਼ ਨਹੀਂ ਵਰਤਿਆ; (ਵੇਖੋ, ਸਲੋਕ ਫਰੀਦ ਜੀ ਨ: ੭੫, ੮੨, ੮੩, ੧੦੫, ੧੦੮, ੧੦੯, ੧੧੦, ੧੧੧) ਸਿਰ</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਲੇਖ "ਮਹਲਾ ੫" ਇਸ ਗੱਲ ਬਾਰੇ ਕਿਸੇ ਸ਼ੱਕ ਦੀ ਗੁੰਜਾਇਸ਼ ਨਹੀਂ ਰਹਿਣ ਦੇਂਦਾ ਕਿ ਇਸ ਦੇ ਉਚਾਰਨ ਵਾਲੇ ਸ੍ਰੀ</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਗੁਰੂ ਅਰਜਨ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਹਨ।}</span></span></i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਇਸ ਪੁਰਾਤਨ ਅਣਗਹਲੀ ਵਿਚ ਹੋਈ ਖੋਜ਼ ਵਿਚ ਵੀ ਸੋਧ ਦੀ ਗੁੰਜਾਇਸ਼ ਹੈ। ਗਹੁ ਨਾਲ ਵਿਚਾਰਣ ਨਾਲ ਇਹ ਸਮਝ ਪੈਦੀਂ ਹੈ ਕਿ ਇਹ ਸਾਰੇ ਸ਼ਲੋਕ ਫਰੀਦ ਜੀ ਦੇ ਆਪਣੇ ਹੀ ਹਨ ਅਤੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਿਚ "ਫਰੀਦਾ" ਅਖਰ ਵਰਤਿਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ ਪਰ ਪੰਚਮ ਪਾਤਸ਼ਾਹ ਜੀ ਵਲੋਂ ਤਾਂ ਕੁੱਝ ਕ ਸੰਸ਼ੋਧਨ ਜ਼ਰੂਰ ਕੀਤਾ ਗਇਆ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><u>ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਦੀਆਂ ਵਾਰਾਂ ਅਤੇ ਭਗਤਾਂ ਦਾ ਪਰਮਾਰਥਿਕ ਜੀਵਨ:</u></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਸਾ ਰਾਗ ਦੇ ਇਸ ਦੂਸਰੇ ਸ਼ਬਦ ਤੋਂ ਇਹ ਗੱਲ ਤਾਂ ਸਪਸ਼ਟ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ ਕਿ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਨੂੰ ਪ੍ਰਤੱਖ ਤੌਰ ਤੇ ਆਪਣੇ ਮੂਲ (ਆਪਣੇ ਅੰਦਰਲੇ ਗੁਸਾਈਂ) ਦੇ ਦਰਸ਼ਨ ਹੋਏ ਸਨ ਜਿਸ ਗੱਲ ਦੀ ਪ੍ਰੌਡ਼ਤਾ ਉਹ ਖੁਦ ਆਪ ਹੀ ਕਰ ਰਹੇ ਹਨ, ਹਾਲਾਂਕੀ ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਆਪਣੀ ਦਸਵੀਂ ਵਾਰ ਦੀ ੧੩ਵੀਂ ਪੌਡ਼ੀ ਵਿੱਚ ਇਹ ਪੰਕਤੀ ਲਿਖਦੇ ਹਨ, "ਗੋਸਾਈ ਪਰਤਖਿ ਹੋਇ ਰੋਟੀ ਖਾਹਿ ਛਾਹਿ ਮੁਹਿ ਲਾਵੈ ।" ਜੋ ਕਿ ਸ਼੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਵਿੱਚ ਦਰਜ਼ ਇਸ ਹਰਿ ਕੀ ਬਾਣੀ ਦੀ ਇਸ ਪੱਖੋਂ ਵਿਰੋਧਤਾ ਕਰਦੀ ਹੈ ਕਿ ਸ਼ਰੀਰਕ ਰੂਪ ਵਿਚ ਵੀ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦਾ ਦਰਸ਼ਨ ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ਜਾਂ ਫਿਰ ਹੋਰਨਾਂ ਧਰਮਾਂ ਵਾਂਗ ਕੋਈ ਅਨਹੋਣੀ ਜਹੀ ਕਰਾਮਾਤ ਵਰਤ ਸਕਦੀ ਹੈ।</span></span></i> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;"><i>ਆਪ ਸਭ ਇਸ ਗੱਲ ਤੋਂ ਤਾਂ ਜਾਣੂ ਹੀ ਹੋ ਕਿ ਇਸ ਗੁਰਮਤ ਵਿਰੋਧੀ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ (ਪੱਥਰ ਵਿਚੋਂ ਰੱਬ ਪਾਉਣਾ) ਦਾ ਪ੍ਰਚਾਰ ਅਜੋਕੇ ਸਿੱਖ ਜਗਤ ਵਿਚ ਵਧੇਰਾ ਹੈ। ਇਸ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੀ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਦੀਆਂ ਵਾਰਾਂ ਉਤੇ ਵੀ ਪ੍ਰਸ਼ਨ ਚਿੰਨ੍ਹ ਲਾਉਂਦੀਆਂ ਹਨ ਕਿ ਉਹ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਸਰੋਤ ਦਾ ਭਰੋਸੇਮੰਦ ਵਸੀਲਾ ਵੀ ਹਨ..? ਹੋ ਸਕਦਾ ਹੈ ਕਿ ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ ਨੂੰ ਧੁੰਧਲਾਉਣ ਲਈ ਇਹ ਚਾਲ ਵਰਤੀ ਗਈ ਹੋਵੇ ਅਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਵਿੱਚ ਮਿਲਾਵਟ ਕਰ ਦਿੱਤੀ ਗਈ ਹੋਵੇ ਜਾਂ ਫਿਰ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਨਾਂ ਵਰਤ ਕੇ ਇਹ ਵਾਰਾਂ ਲਿਖ ਲਈਆਂ ਹੋਣ। ਇਸ ਵਿਸ਼ੇ ਤੇ ਡੁੰਘੀ ਖੋਜ਼ ਦੀ ਲੋਡ਼ ਹੈ।</i></span></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਹੀ ਭਗਤ ਕਬੀਰ ਜੀ ਦੇ ਗੁਰੂ ਨੁੰ ਲੈ ਕੇ ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਨੇ ਆਪਣੀ ੧੦ਵੀਂ ਵਾਰ ਦੀ ੧੫ਵੀਂ ਪੌਡ਼ੀ ਵਿਚ ਗੁਰਮਤ ਵਿਰੋਧੀ ਖਿਆਲ ਪ੍ਰਗਟਾਇਆ ਦਿਸਦਾ ਹੈ। ਭਾਈ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਲਿਖਦੇ ਹਨ..</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">੧੫ [ਕਬੀਰ ਅਤੇ ਰਾਮਾਨੰਦ]</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਹੋਇ ਬਿਰਕਤੁ ਬਨਾਰਸੀ ਰਹਿੰਦਾ ਰਾਮਾਨੰਦੁ ਗੁਸਾਈਂ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਅੰਮ੍ਰਿਤੁ ਵੇਲੇ ਉਠਿ ਕੈ ਜਾਂਦਾ ਗੰਗਾ ਨ੍ਹਾਵਣ ਤਾਈਂ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਅਗੋ ਹੀ ਦੇ ਜਾਇ ਕੈ ਲੰਮਾ ਪਿਆ ਕਬੀਰ ਤਿਥਾਈਂ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪੈਰੀ ਟੁੰਬ ਉਠਾਲਿਆ ‘ਬੋਲਹੁ ਰਾਮ’ ਸਿਖ ਸਮਝਾਈ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਜਿਉ ਲੋਹਾ ਪਾਰਸੁ ਛੁਹੇ ਚੰਦਨ ਵਾਸੁ ਨਿੰਮੁ ਮਹਕਾਈ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪਸੂ ਪਰੇਤਹੁ ਦੇਵ ਕਰਿ ਪੂਰੇ ਸਤਿਗੁਰ ਦੀ ਵਡਿਆਈ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਅਚਰਜ ਨੋ ਅਚਰਜੁ ਮਿਲੈ ਵਿਸਮਾਦੈ ਵਿਸਮਾਦੁ ਮਿਲਾਈ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਝਰਣਾ ਝਰਦਾ ਨਿਝਰਹੁੰ ਗੁਰਮੁਖਿ ਬਾਣੀ ਅਘਡ਼ ਘਡ਼ਾਈ।</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਰਾਮ ਕਬੀਰੈ ਭੇਦੁ ਨ ਭਾਈ ॥੧੫॥</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ (ਵਾਰ ੧੦ ਪਉਡ਼ੀ ੧੫)</span></span></i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਜੋ ਕਿ ਇਸ ਗੱਲ ਵਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕਰਦੀ ਹੈ ਕਿ ਰਾਮਾਨੰਦ ਜੀ ਜੋ ਕਿ ਬਿਰਕਤ ਸਨ ਨੇ ਕਬੀਰ ਜੀ ਨੂੰ ਰਾਮ ਕਹਨ ਦਾ ਗੁਰਮੰਤ੍ਰ ਦਿੱਤਾ </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪਰ ਭਗਤ ਕਬੀਰ ਜੀ ਆਪਣੀ ਖੁਦ ਦੀ ਬਾਣੀ ਵਿਚ ਇਸ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ ਤੋਂ ਉਲਟ ਗੱਲ ਦੱਸ ਰਹੇ ਹਨ।</span></span></i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਅਬ ਕਹੁ ਰਾਮ ਕਵਨ ਗਤਿ ਮੋਰੀ ॥ਤਜੀਲੇ ਬਨਾਰਸ ਮਤਿ ਭਈ ਥੋਰੀ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥</span></span></i></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><br />
ਸਗਲ ਜਨਮੁ ਸਿਵਪੁਰੀ ਗਵਾਇਆ ॥ ਮਰਤੀ ਬਾਰ ਮਗਹਰਿ ਉਠਿ ਆਇਆ ॥੨॥" (ਪੰਨਾ ੩੨੬)</span></span></i></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><i>"ਪਹਿਲੇ ਦਰਸਨੁ ਮਗਹਰ ਪਾਇਓ ਫੁਨਿ ਕਾਸੀ ਬਸੇ ਆਈ ॥੨॥" (ਪੰਨਾ ੯੬੯)</i></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਜਿਸ ਦਾ ਭਾਵ ਇਹ ਹੋਇਆ ਕਿ ਕਬੀਰ ਜੀ ਨੂੰ ਬਨਾਰਸ (ਸਿਵਪੁਰੀ) ਵਿਚੋ ਤੱਤ ਗਿਆਨ ਪ੍ਰਾਪਤ ਨ ਹੋ ਸਕਿਆ ਕਿਉਂਕਿ ਉਥੇ ਇਸ ਵਿਚਾਰਧਾਰਾ ਦਾ ਪ੍ਰਚਾਰ ਨਹੀਂ ਸੀ ਅਤੇ ਪਰਤ ਕੇ ਮਗਹਰ (ਹਰ ਦਾ ਮਾਰਗ) ਸ਼ਹਿਰ ਵਿੱਚ ਜਾ ਕੇ ਓਹੋ ਤੱਤ ਗਿਆਨ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੋਇਆ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><u>ਪਰਮਾਤਮਾ ਸ਼ਬਦ ਬਾਰੇ:</u></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਆਓ ਹੁਣ ਗੁਸਾਈ ਸ਼ਬਦ ਬਾਰੇ ਪ੍ਰਚਲਤ ਅਰਥਾਂ ਦੀ ਜਾਣਕਾਰੀ ਲਈਏ। ਸਮਸਰ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿੱਚ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਕਦੇ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦਾ ਜਾਂ ਕਦੇ ਅਪਣੇ ਮੂਲ ਦੇ ਬੋਧਕ ਦਾ ਸੰਕੇਤਕ ਹੈ। ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਫਲਸਫੇ ਅਨੁਸਾਰ ਸਭ ਤੋਂ ਪਹਿਲਾਂ ਅਸੀਂ ਅਪਣੇ ਮੂਲ ਨੂੰ ਖੋਜਣਾ ਹੈ ਅਤੇ ਉਸ ਨੂੰ ਹੀ ਮਿਲਣਾ ਹੈ। ਇਸ ਮੂਲ ਨੇ ਪਹਿਲਾਂ ਨਾਮ ਪਦਾਰਥ ਉਪਰੰਤ ਜਨਮ ਪਦਾਰਥ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰ ਕੇ "ਸਬਦ ਗੁਰੂ" ਵਿਚ ਲੀਨ ਹੋਣਾ ਹੈ ਪਰ ਅਜੋਕੇ ਸਿੱਖ ਜਗਤ ਵਿਚ ਹੁਣ ਤੱਕ ਇਸ ਫਲਸਫੇ ਦਾ ਪ੍ਰਚਾਰ ਨਾਮ ਮਾਤਰ ਵੀ ਨਹੀਂ ਹੋਇਆ। ਇਸ ਪ੍ਰਥਾਏ ਕੁੱਝ ਗੁਰਮਤ ਸੰਕੇਤ ਹੇਠਾਂ ਦਿੱਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮੂਰਖ ਦੁਬਿਧਾ ਪਡ਼੍ਹਹਿ ਮੂਲੁ ਨ ਪਛਾਣਹਿ ਬਿਰਥਾ ਜਨਮੁ ਗਵਾਇਆ ॥ (ਪੰਨਾ ੧੧੩੩)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮੂਲੁ ਪਛਾਣਨਿ ਤਿਨ ਨਿਜ ਘਰਿ ਵਾਸਾ ਸਹਜੇ ਹੀ ਸੁਖੁ ਹੋਈ ॥ (ਪੰਨਾ ੧੩੩੪)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮਨ ਤੂੰ ਜੋਤਿ ਸਰੂਪੁ ਹੈ ਆਪਣਾ ਮੂਲੁ ਪਛਾਣੁ ॥</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮਨ ਹਰਿ ਜੀ ਤੇਰੈ ਨਾਲਿ ਹੈ ਗੁਰਮਤੀ ਰੰਗੁ ਮਾਣੁ ॥</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਮੂਲੁ ਪਛਾਣਹਿ ਤਾਂ ਸਹੁ ਜਾਣਹਿ ਮਰਣ ਜੀਵਣ ਕੀ ਸੋਝੀ ਹੋਈ ॥ (ਪੰਨਾ ੯੬੯)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਜੇ ਇਸ ਪੰਕਤੀ "ਮਨ ਹਰਿ ਜੀ ਤੇਰੈ ਨਾਲਿ ਹੈ ਗੁਰਮਤੀ ਰੰਗੁ ਮਾਣੁ ॥" ਦੀ ਗਹੁ ਨਾਲ ਵਿਚਾਰ ਕਰਿਏ ਤਾਂ ਇਹ ਦੀ ਸਮਝ ਪੈਂਦੀ ਹੈ ਕਿ "ਹਰਿ" ਹੀ ਇਸ (ਜੀਵ) ਦਾ ਮੂਲ ਹੈ ਅਤੇ ਉਹ ਹਰ ਦਮ ਉਸਦੇ ਨਾਲ ਰਹਿੰਦਾ ਹੈ। ਗੁਰਮਤ ਵੀ ਇਹੀ ਸਮਝਾ ਰਹੀ ਹੈ। ਤਾਹੀਂ ਗੁਰਬਾਣੀ ਅੰਦਰ ਇਸ ਅੱਖਰ "ਹਰਿ" ਦੀ ਸਭ ਤੋਂ ਵੱਧ ਵਰਤੋਂ ਹੋਈ ਹੈ ਕੁੱਲ (੯੨੮੮)</span> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਵਾਰੀ ਅਤੇ ਭੁਲੇਖੇ ਖਾ ਕੇ ਅਸੀਂ ਇਸ ਦੇ ਅਰਥ ਪਰਮਾਤਮਾ ਕਰਦੇ ਹਾਂ ਅਤੇ ਅਗੇ ਦੇਖੋ ਗੁਰਮਤ ਅਨੁਸਾਰ ਹਰਿ ਹੀ ਪੁਰਖ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਹਰਿ ਜੈਸਾ ਪੁਰਖੁ ਨ ਲਭਈ ਸਭੁ ਦੇਖਿਆ ਜਗਤੁ ਮੈ ਟੋਲੇ ॥ (ਪੰਨਾ ੬੪੨)"</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਅਤੇ ਹੋਰ ਵੇਖੋ ਹਰਿ ਹੀ ਪ੍ਰਭ ਹੈ,</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਹਉ ਸਤਿਗੁਰ ਵਿਟਹੁ ਵਾਰਿਆ ਜਿਨਿ "ਹਰਿ ਪ੍ਰਭੁ" ਦੀਆ ਦਿਖਾਇ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥ (ਪੰਨਾ ੪੧)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਅਰਥਾਤ ਸਤਿਗੁਰ ਦੀ ਇਹ ਵਡਿਆਈ ਹੈ ਕਿ ਉਹ ਹਰਿ ਅਤੇ ਪ੍ਰਭ ਦਾ ਦਰਸ਼ਨ ਕਰਾ ਦਿੰਦਾ ਹੈ । ਨਿਰਾਕਾਰ ਦਾ ਦਰਸ਼ਨ</span> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਬੁੱਧੀ ਨੂੰ ਹੀ ਹੋਣਾ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਨਾਂ ਕਿ ਇਨ੍ਹਾਂ ਅੱਖਾਂ ਨੂੰ, ਕਿਉਂਕਿ ਉਹ ਤਾਂ ਅਗੋਚਰ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਗੁਰਬਾਣੀ ਨੂੰ ਬਡ਼ੇ ਗਹੁ ਨਾਲ ਵਿਚਾਰਨ ਦੀ ਲੋਡ਼ ਹੈ। ਪ੍ਰਭ, ਸਤਿਗੁਰ, ਰਾਮ, ਹਰਿ, ਸਾਹਿਬ ਆਦਿ ਸ਼ਬਦਾਂ ਨੂੰ</span> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਸੂਚਕ ਸਮਝਣਾ ਵੱਡੀ ਭੁੱਲ ਹੈ। ਪ੍ਰਭ, ਸਤਿਗੁਰ, ਅਤੇ ਗੁਰ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੇ ਅਰਥ ਪ੍ਰਭੂ, ਸਤਿਗੁਰੂ ਅਤੇ ਗੁਰੂ ਕਰਨੇ ਨਿਰਮੂਲ ਹਨ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium; line-height: normal;">ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ "ਸ੍ਰੀ ਗੁਰੁ ਗ੍ਰੰਥ ਸਾਹਿਬ ਦਰਪਣ" ਵਿੱਚ ਪਰਮਾਤਮਾ ਅੱਖਰ ਦੀ ਬਹੁਤ ਖੁੱਲੀ ਵਰਤੋਂ ਕੀਤੀ ਹੋਈ ਹੈ ਅਤੇ ਕੀਤੀ ਵੀ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਪਰਥਾਈਂ ਹੀ ਹੈ ਜੋ ਕਿ ਸਰਾਸਰ ਗਲਤ ਜਾਪਦੀ ਹੈ। ਜਦ ਕਿ ਸੀ੍ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਵਿੱਚ "ਪਰਮਾਤਮਾ" ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਕੋਈ ਹੋਂਦ ਹੀ ਨਹੀ ਹੈ। ਪਰਮਾਤਮ, ਪਰਾਤਮਾ ਅਤੇ ਪ੍ਰਾਤਮਾ ਸ਼ਬਦ ਤਾਂ</span> <span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਜ਼ਰੂਰ ਵਰਤੇ ਗਏ ਹਨ ਅਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਅਰਥਾਂ ਦੀ ਵਿਆਖਿਆ ਵੀ ਕੀਤੀ ਹੈ।</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">"ਜਿਨੀ ਆਤਮੁ ਚੀਨਿਆ ਪਰਮਾਤਮੁ ਸੋਈ ॥ ਪੰਨਾ ੪੨੧"</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ ਪਰਮਾਤਮੁ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ ਕਰਨ ਵਿੱਚ ਵੀ ਉਕਾਈ ਖਾਧੀ ਹੈ।</span></span></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਉਨ੍ਹਾਂ ਦੇ ਅਨੁਸਾਰ,</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"> <i><span class="Apple-converted-space"> </span></i>(ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਬੰਦਿਆਂ ਨੇ ਆਪਣੇ ਆਤਮਕ ਜੀਵਨ ਨੂੰ ਪਰਖਿਆ ਪਹਚਾਣਿਆ ਹੈ ਉਹੀ ਬੰਦੇ ਪਰਮਾਤਮਾ ਨੂੰ ਪਛਾਣ ਲੈਂਦੇ ਹਨ। ਜਦਕਿ ਸ: ਮਨਮੋਹਨ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨੇ ਆਪਣੇ ਟੀਕੇ ਵਿਚ ਇਸ ਪੰਕਤੀ ਦੇ ਸਹੀ ਅਰਥ ਕੀਤੇ ਹਨ (ਜੋ ਆਪਣੀ ਆਤਮਾਂ ਨੂੰ ਸਮਝਦੇ ਹਨ, ਉਹ ਖੁਦ ਪ੍ਰੀਤਮ (ਪਰਮ ਆਤਮਾਂ) ਹਨ। (They, who understanding their soul, are themelves the Supreme soul.)</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;"><i>ਦਾਸ ਦੀ ਪ੍ਰੋ: ਸਾਹਿਬ ਸਿੰਘ ਜੀ ਨਾਲ ਕੋਈ ਨਿੱਜੀ ਦੁਸ਼ਮਣੀ ਨਹੀਂ ਪਰ ਉਨ੍ਹਾਂ ਦਾ ਟੀਕਾ ਸਭ ਤੋ ਵਧ ਪ੍ਰਚਲਿਤ ਹੋਣ ਕਰਕੇ ਪਾਠਕਾਂ ਤਕ ਇਹ ਸ਼ੰਦੇਸ਼ ਦੇਣ ਦਾ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਹੈ, ਕਿ ਗੁਰਮਤ ਰਾਹ ਦੇ ਪਾਂਧੀ ਇਨ੍ਹਾਂ ਕਮੀਆਂ ਦੇ ਪ੍ਰਤੀ ਸੁਚੇਤ ਰਹਿਣ ਅਤੇ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਤੱਤ ਤੋਂ ਜਾਣੂ ਹੋ ਸਕਣ। ਦਾਸ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ ਆਸ ਰਖੱਦਾ ਹੈ ਕਿ ਇਸ ਲੇਖ ਦੁਆਰਾ ਜਿੱਥੇ ਅਸੀਂ ਭਗਤ ਧੰਨਾ ਜੀ ਦੇ ੫੯੬ ਸਰੀਰਕ ਜਨਮ ਦਿਹਾਡ਼ੇ ਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਵਲੋਂ ਦਰਜ਼ ਤਿੰਨ ਨਹੀਂ ਪਰ ਚਾਰ ਸ਼ਬਦਾ ਅਤੇ ਭਗਤ ਪਰਮਾਨੰਦ ਅਤੇ ਭਗਤ ਸੂਰਦਾਸ ਜੀ ਦੇ ਸਬਦ ਆਦਿ ਗਰੰਥ ਜੀ ਦੇ ਤੱਤਕਰੇ ਅਨੁਸਾਰ ਦਰਜ਼ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਦੀ ਵਿਚਾਰ ਕੀਤੀ ਹੈ ਨਾਲ ਹੀ ਅਸੀਂ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਅਹਿਮ ਵਿਸ਼ਿਆਂ ਨੂੰ ਵੀ ਛੋਹਣ ਦਾ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਕੀਤਾ ਹੈ।</i></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਭੁਲ ਚੁੱਕ ਮੁਆਫ</span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: medium;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: normal;">ਗੁਰਜੀਤ ਸਿੰਘ ਆਸਟ੍ਰੇਲੀਆ</span></span></span></span></div></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-43608919090586624372011-03-05T23:32:00.000-08:002011-10-09T23:57:51.597-07:00Shere Punjab Radio (27-02-2011) Swalaan (Dasam Baanee) De Jwaab<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="background-color: yellow; color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px; text-align: left;">੨੭-੦੨-੨੦੧੧ ਨੂੰ ਸ਼ੇਰੇ ਪੰਜਾਬ ਰੇਡੀਓ ਤੇ ਦਸਮ ਬਾਣੀ ਬਾਰੇ ਵਿਚਾਰ ਚਰਚਾ ਹੋਈ ਸੀ । ਉਸ ਚਰਚਾ ਵਿੱਚ ਦਸਮ ਬਾਣੀ ਬਾਰੇ ਕੁਝ ਸਵਾਲ ਸਾਹਮਣੇ ਆਏ ਜਿਨ੍ਹਾ ਦੇ ਜਵਾਬ ਸਚੁਖੋਜ ਅਕੈਡਮੀ ਵਲੋਂ ਸਿੱਖ ਸੰਗਤ ਲਈ ਦਿਤੇ ਜਾ ਰਹੇ ਨੇ ।</span></span></div><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px; text-align: left;"><a href="http://www.4shared.com/get/ZrYZ6wZM/Shere_Punjab_Radio__27-02-2011.html">>>>mp3 Download<<<</a> </span></span><br />
<embed allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" height="250" src="http://www.4shared.com/embed/530221374/d5239b35" width="420"></embed><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px; text-align: left;"><br />
</span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: black; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><object height="385" width="480"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/p/FBDC45116306BC72?hl=en_US&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/p/FBDC45116306BC72?hl=en_US&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" width="480" height="385" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object></span></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-74973213066342837462011-02-18T08:39:00.000-08:002011-02-22T05:21:25.437-08:00Raamakalee Ree Vaar Raae Balava(n)dd Thathhaa Sathai Doom Aakhee - Viaakhiaa<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">ਰਾਮਕਲੀ ਕੀ ਵਾਰ ਰਾਇ ਬਲਵੰਡਿ ਤਥਾ ਸਤੈ ਡੂਮਿ ਆਖੀ<br />
ੴ ਸਤਿਗੁਰ ਪ੍ਰਸਾਦਿ ॥<br />
ਨਾਉ ਕਰਤਾ ਕਾਦਰੁ ਕਰੇ ਕਿਉ ਬੋਲੁ ਹੋਵੈ ਜੋਖੀਵਦੈ ॥<br />
ਦੇ ਗੁਨਾ ਸਤਿ ਭੈਣ ਭਰਾਵ ਹੈ ਪਾਰੰਗਤਿ ਦਾਨੁ ਪੜੀਵਦੈ ॥<br />
ਨਾਨਕਿ ਰਾਜੁ ਚਲਾਇਆ ਸਚੁ ਕੋਟੁ ਸਤਾਣੀ ਨੀਵ ਦੈ ॥<br />
ਲਹਣੇ ਧਰਿਓਨੁ ਛਤੁ ਸਿਰਿ ਕਰਿ ਸਿਫਤੀ ਅੰਮ੍ਰਿਤੁ ਪੀਵਦੈ ॥<br />
ਮਤਿ ਗੁਰ ਆਤਮ ਦੇਵ ਦੀ ਖੜਗਿ ਜੋਰਿ ਪਰਾਕੁਇ ਜੀਅ ਦੈ ॥<br />
ਗੁਰਿ ਚੇਲੇ ਰਹਰਾਸਿ ਕੀਈ ਨਾਨਕਿ ਸਲਾਮਤਿ ਥੀਵਦੈ ॥<br />
ਸਹਿ ਟਿਕਾ ਦਿਤੋਸੁ ਜੀਵਦੈ ॥੧॥ <br />
<span style="font-size: large;"><a href="http://www.4shared.com/playlist/ZGFIWvbB/Raamkalee_Kee_Vaar_Raa-ay_Balv.html">>>>mp3 ਸੁਨਣ ਲਈ ਇਥੇ ਦਬਾਓ ਜੀ<<<</a></span><br />
1 ਤੋਂ 10 ਰਾਮਕਲੀ ਕੀ ਵਾਰ ਰਾਇ ਬਲਵੰਡਿ ਤਥਾ ਸਤੈ ਡੂਮਿ ਆਖੀ - ਵੀਡੀਓ<br />
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><object height="385" width="480"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/p/F6F420BD66030B0B?hl=en_US&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/p/F6F420BD66030B0B?hl=en_US&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" width="480" height="385" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object><br />
<br />
<br />
<a href="http://www.4shared.com/playlist/ZGFIWvbB/Raamkalee_Kee_Vaar_Raa-ay_Balv.html"><br />
</a></div></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-84308806982042633952011-02-16T08:03:00.000-08:002011-09-05T23:34:12.078-07:00Wahiguru Sabad Da Shudh Ucharan<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><span style="font-size: large;"><b>ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸ਼ੁੱਧ ਉਚਾਰਣ</b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਾਸ ਨੇ ਆਪਣੇ ਜੀਵਨ ਕਾਲ ਵਿਚ ਬੇਅੰਤ ਹੀ ਪਾਠੀ ਸੱਜਣਾਂ ਕੋਲੋ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦਾ ਪਾਠ ਸ੍ਰਵਣ ਕੀਤਾ ਹੈ ਅਤੇ ਇਸ ਗੱਲ ਨੂੰ ਉਚੇਚੇ ਤੌਰ ਤੇ ਅਨੁਭਵ ਕੀਤਾ ਹੈ ਕਿ "ਹ" ਅਖਰ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਵਾਸਤੇ ਉਨ੍ਹਾਂ ਕੋਲ ਕੋਈ ਸਪੱਸ਼ਟ ਸੇਧ ਨਹੀਂ ਹੈ। ਜਿਆਦਾਤਰ ਪਾਠੀ ਸੱਜਣ ਜਾਣੇ ਅਣਜਾਣੇ aਨ੍ਹਾਂ ਅੱਖਰਾਂ, ਜਿਨ੍ਹਾਂ ਵਿਚ "ਹ" ਪਿਛੇਤਰ ਵਿਚ ਔਂਕੜ ਜਾਂ ਸਿਹਾਰੀ ਲੱਗ ਮਾਤ੍ਰ ਵਰਤੀ ਗਈ ਹੋਵੇ, ਦਾ ਗੱਲਤ ਉਚਾਰਣ ਕਰ ਜਾਂਦੇ ਹਨ। "ਯ" ਅੱਖਰ ਦੇ ਬਾਰੇ ਵੀ ਇਹੋ ਹੀ ਰੀਤ ਪ੍ਰਚਲਤ ਹੈ ।ਗੁਰੂ ਦੀ ਬਖਸ਼ੀ ਹੋਈ ਅਲਪ ਬੁੱਧੀ ਦੇ ਆਧਾਰ ਤੇ ਇਸ ਲੇਖ ਵਿਚ ਪਿਛੇਤਰ ਤੌਰ ਤੇ "ਹਾਹਾ" ਵਾਲੇ ਅੱਖਰਾਂ ਦੇ ਬਾਰੇ ਗੁਝੀ ਵਿਚਾਰ ਕੀਤੀ ਜਾਵੇਗੀ। ਉਮੀਦ ਰੱਖਦੇ ਹਾਂ ਕਿ ਸਰਬ ਸਿੱਖ ਸੰਗਤ ਇਸ ਜਾਣਕਾਰੀ ਤੋਂ ਲਾਭ ਲੈਣਗੇ।</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ:-</b> ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਫਾਰਸੀ ਭਾਸ਼ਾ ਦੇ ਸ਼ਬਦ ਵਾਹਿ "ਵਾਹ" ਅਤੇ ਸੰਸਕ੍ਰਿਤ ਭਾਸ਼ਾ ਦੇ ਸ਼ਬਦ "ਗੁਰੂ" ਦੇ ਸੁੰਦਰ ਸੁਮੇਲ ਨਾਲ ਹੋਂਦ ਵਿਚ ਆਇਆ ਹੈ।ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਨੇ ਆਪਣੀ ਪਹਿਲੀ ਵਾਰ ਦੀ ੪੯ਵੀਂ ਪੌੜੀ ਵਿਚ ਇਸ ਗੱਲ ਵੱਲ ਵੀ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕੀਤਾ ਹੈ ਕਿ ਇਹ ਅੱਖਰ ਚਾਰੇ ਜੁਗਾਂ ਦੇ ਚਾਰੇ ਅਵਤਾਰਾਂ ਦੇ ਪਹਿਲੇ ਅਖਰਾਂ ਦੇ ਮਿਲਾਪ ਤੋਂ ਹੋਂਦ ਵਿਚ ਆਇਆ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕਿ (ਵਾਸਦੇਵ, ਰਾਮ, ਹਰਿਕ੍ਰਿਸ਼ਨ, ਗੋਬਿੰਦ) ਤੋਂ 'ਵਾ, ਰਾ, ਹ, ਗੋ ਚਾਰ ਅੱਖਰ ਲਿੱਤੇ ਹਨ ਤਾਂ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਰੂਪ "ਵਾਰਾਹਗੋ"</span><br />
<span style="font-size: large;">ਬਣਿਆ, 'ਵਾਹਿਗੁਰੂ' ਨਾਂ ਬਣਿਆ, ਜੇ ਦੁਵਾਪਰ ਤ੍ਰੇਤੇ ਦਾ ਕ੍ਰਮ ਬਦਲ ਲਈਅੇ ਤਾਂ ਵੀ 'ਵਾਹਰਾਗੋ' ਬਣਦਾ ਹੈ। ਨਿਰਣਾ ਏਹ ਹੋਇਆ ਕਿ ਇਨਾਂ੍ਹ ਵਾਰਾਂ ਵਿੱਚ ਜਰੂਰ ਕੁਝ ਨ ਕੁਝ ਮਿਲਾਵਟ ਦਾ ਤੱਤ ਮੌਜੁਦ ਹੈ। ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਨੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ੧੩ਵੀ ਵਾਰ ਦੀ ਦੁਸਰੀ ਪੌੜੀ ਵਿਚ ਗਰੁਮੰਤ੍ਰ ਵੀ ਲਿਖਆ ਹੈ। </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;"><b>"ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਗੁਰਮੰਤ੍ਰ ਹੈ ਜਪਿ ਹਉਮੈ ਖੋਈ"</b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਥੇ ਅਜੇ ਸਾਡਾ ਵਿਸ਼ਾਂ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਬਣਤਰ ਅਤੇ ਉਚਾਰਣ ਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਦਿਆਂ ਵਾਰਾਂ ਵਿਚ ਨੇ ਇਸ 'ਵਾਹਿਗੁਰੂ' ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ "ਹ" ਅੱਖਰ ਤੇ ਸਿਹਾਰੀ ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਕਰ ਕੇ ਹੀ ਲਿਖਿਆ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ: ਸ਼ੀ੍ਰ ਆਦਿ ਗੰ੍ਰਥ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅੰਦਰ ਸਵਤੰਤਰ ਤੌਰ ਤੇ "ਗੁਰੂ" ਸ਼ਬਦ ੩੦੨ ਵਾਰ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਯਾ ਅਕਾਲ ਪੁਰਖ ਦਾ ਸੰਕੇਤਕ ਹੈ।ਅਤੇ ਇਸ ਦੇ ਸਮਾਨੰਤਰ "ਗੁਰ" ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਪਰਿਆਇਵਾਚੀ (</span><span style="font-size: large;"><em><em>Synonymous</em></em></span><span style="font-size: large;">) ਰੂਪ ਸਮਝਣਾ ਇਕ ਬਹੁਤ ਵੱਡੀ ਭੁੱਲ ਹੋਵੇਗੀ। ਗੁਰ ਸ਼ਬਦ ਗਿਆਨ ਯਾ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਦਾ ਸੰਕੇਤਕ ਹੈ। ਇਸੇ ਤਰਾਂ੍ਹ ਹੀ <b>ਸਤਿਗੁਰੂ </b>ਅਤੇ <b>ਸਤਿਗੁਰ</b> ਅਖੱਰ ਦੇ ਭੇਦ ਨੂੰ ਸਮਝਣਾ ਹੈ ਅਤੇ ਅਪਣੇ ਹਿਰਦੇ ਵਿਚ ਦ੍ਰਿੜ ਕਰਣਾ ਹੈ। ਇਸ ਨਾਲ <b>'ਗੁਰਬਾਣੀ'</b> ਨਾਂ ਕੀ ਗੁਰੂਬਾਣੀ ਦੇ ਅਰਥ ਸਮਝਣ ਵਿਚ ਬਹੁਤ ਹੀ ਸੌਖ ਹੋਵੇਗੀ। ਗੁਰ ਯਾ ਸਤਿਗੁਰ ਸ਼ਬਦ ਅਨੁਸਾਰ ਵੱਖ ਵੱਖ ਰੂਪਾਂ ਵਿਚ ਦਰਜ਼ ਹੋਇ ਮਿਲਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰ ੩੧੫੫ ਵਾਰੀ, ਮਤਿ ਵਿਚਿ ਰਤਨ ਜਵਾਹਰ ਮਾਣਿਕ ਜੇ ਇਕ ਗੁਰ ਕੀ ਸਿਖ ਸੁਣੀ ॥(ਪੰਨਾ ੨)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰੁ ੭੩੬ ਵਾਰੀ, ਮੰਨੈ ਤਰੈ ਤਾਰੇ ਗੁਰੁ ਸਿਖ ॥(ਪੰਨਾ ੩)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਿ ੫੮੧ ਵਾਰੀ, ਬਾਹ ਪਕੜਿ ਗੁਰਿ ਕਾਢਿਆ ਸੋਈ ਉਤਰਿਆ ਪਾਰਿ ॥(ਪੰਨਾ ੪੪)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨਿਯਮਾਂ ਅਨੁਸਾਰ "ਨਾਂਵ" ਹੋਣ ਕਰਕੇ, ਇਹ "ਗੁਰ" ਅੱਖਰ ਤਿੰਨ ਵੱਖਰੇ ਵੱਖਰੇ ਰੁਪਾਂ ਜਿਸ ਵਿਚ "ਰਾਰਾ ਮੁਕਤਾ", "ਰਾਰਾ ਔਕੜ" ਅਤੇ "ਰਾਰਾ ਸਿਹਾਰੀ" ਅੰਤ ਨਾਲ ਦਰਜ ਕੀਤਾ ਹੋਇਆ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤਿੰਨੇ ਰੁਪਾਂ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਵਿਚ ਕੋਈ ਫਰਕ ਨਹੀਂ। ਸਿਰਫ ਅਰਥਾਂ ਨੂੰ ਨਿਖੇੜਨ ਵਾਸਤੇ ਇਸ ਬਿਧੀ ਦਾ ਵਾਹ ਸ਼ਬਦ: ਆਓ ਹੁਣ ਆਦਿ ਗੰ੍ਰਥ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅੰਦਰ ਵਾਹ ਅੱਖਰ ਦੇ ਭਿੰਨ ਭਿੰਨ ਰੂਪਾਂ ਬਾਰੇ ਖੋਜ ਕਰੀਏ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹ ਸ਼ਬਦ "ਹ" ਮੁਕਤਾ ਅੰਤ ਸਵਤੰਤਰ ਤੌਰ ਤੇ ਸਿਰਫ ਦੋ ਵਾਰ ਹੀ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ।</span><br />
<b><span style="font-size: large;">ਨਦੀਆ ਅਤੈ ਵਾਹ ਪਵਹਿ ਸਮੁੰਦਿ ਨ ਜਾਣੀਅਹਿ ॥(ਜਪੁ, ਪੰਨਾ ੫)</span></b><br />
<b><span style="font-size: large;">ਨਦੀਆ ਵਾਹ ਵਿਛੁੰਨਿਆ ਮੇਲਾ ਸੰਜੋਗੀ ਰਾਮ ॥(ਆਸਾ ਮ: ੧, ਪੰਨਾ ੪੩੯)</span></b><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਹ ਅੱਖਰ ਨੂੰ ਕੇਵਲ ਗੁਰ ਨਾਨਕ ਸਾਹਿਬ ਨੇ ਹੀ ਵਰਤਿਆ ਹੈ ਅਤੇ ਦੋਵੇ ਥਾਵਾਂ ਤੇ ਹੀ ਇਸ ਦਾ ਅਰਥ ਛੋਟੀ ਨਦੀ ਯਾ ਨਾਲਾ ਹੈ। ਅਤੇ ਉਚਾਰਣ ਹੋਇਗਾ "ਵਾਹ"।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਜੋਕੀ ਪੰਜਾਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਵਿਚ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ "ਯਤਨ" ਦੇ ਵੀ ਹੋ ਸਕਦੇ ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹੇ ਸ਼ਬਦ: ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਕੇਵਲ ਗੁਰ ਨਾਨਕ ਸਾਹਿਬ ਨੇ ਹੀ ਵਰਤਿਆ ਹੈ।ਸਿਰਫ ਇਕ ਵਾਰ ਹੀ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ :-</span><br />
<span style="font-size: large;"> ਕੋਈ ਵਾਹੇ ਕੋ ਲੁਣੈ ਕੋ ਪਾਏ ਖਲਿਹਾਨਿ ॥ ਨਾਨਕ ਏਵ ਨ ਜਾਪਈ ਕੋਈ ਖਾਇ ਨਿਦਾਨਿ ॥੧॥ (ਸਲੋਕ ਮ: ੧, ਪੰਨਾ ੮੫੪)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਰਥ ਹੋਵੇਗਾ ਬੀਜ ਨੂੰ ਧਰਤੀ ਵਿਚ ਬੀਜਣਾ (ਪਲaਨਟਸ ਟਹe ਸeeਦ) । ਅਤੇ ਉਚਾਰਣ ਹੇਏਗਾ "ਵਾਹੇ"।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਿ ਸ਼ਬਦ "ਹ" ਸਿਹਾਰੀ ਅੰਤ ਸਵਤੰਤਰ ਤੌਰ ਤੇ ਸਿਰਫ ਚਾਰ ਬਾਰ ਹੀ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਵਾਹਿ ਜੀਉ ॥<span style="font-size: small;">(ਸਵਈਏ ਮਹਲੇ ਚਉਥੇ ਕੇ, ਗਯੰਦ ਪੰਨਾ ੧੪੦੨ )</span></span><br />
<span style="font-size: large;">ਕੇਵਲ ਇਸ ਹੀ ਸਵਈਏ ਵਿਚ ਚਾਰ ਬਾਰ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਿਚਾਰਣ ਯੋਗ ਗੱਲ ਇਹ ਹੈ ਕਿ ਜਦੋਂ ਪਦ ਛੇਦ ਕਰ ਕੇ ਬੀੜਾਂ ਦੀ ਛਪਾਈ ਕੀਤੀ ਗਈ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਸਮਾਸੀ (ਛੋਮਪੁਨਦ) ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਰੂਪ ਦੇ ਦਿਤਾ ਗਇਆ ਜੋ ਠੀਕ ਨਹੀਂ ਜਾਪਦਾ। ਇਸ ਦਲੀਲ ਦਾ ਪਰਮਾਣ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਵਿਚ ਹੀ ਹੈ। "ਵਾਹਿ" ਸ਼ਬਦ ਅਤੇ "ਜੀਉ" ਸ਼ਬਦ ਸਵਤੰਤਰ ਤੌਰ ਤੇ ਵੀ ਦਰਜ਼ ਹਨ।ਉਪਰੋਕਤ ਤੁੱਕ ਨੂੰ ਇਸ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪ੍ਰਕਾਰ ਵੀ ਪਦਛੇਦ ਕਰਕੇ ਲਿਖਯਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ।</span><br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ ਵਾਹਿ ਜੀਉ ॥</span></b><br />
<br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਪਦਛੇਦ ਨਾਲ ਅਰਥਾਂ ਵਿਚ ਕੋਈ ਅੰਤਰ ਨਹੀਂ ਆਉਂਦਾ ਪਰ ਇਹ ਦ੍ਰਿੜ ਹੋ ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ ਕਿ ਵਾਹਿ ਫਾਰਸੀ ਭਾਸ਼ਾ ਦਾ ਵਿਸਮਾਦਮਕ (ੀਨਟeਰਜeਚਟਿਨ) ਸ਼ਬਦ ਹੈ। ਅਤੇ ਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਤਾਈ ਨੂੰ ਦਰਸ਼ਾaੁਂਦਾ ਹੈ। ਇਸ ਦਾ ਉਚਾਰਣ "ਵਾਹ" ਹੈ। ਫਾਰਸੀ ਭਾਸ਼ਾ ਦੇ ਸ਼ਬਦ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨੇਮ ਅਨੁਸਾਰ ਅੰਤਮ ਅੱਖਰ ਉਤੇ ਸਿਹਾਰੀ ਲਗਾ ਕੇ ਲਿਖੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਅਰਦਾਸਿ, ਕੀਮਤਿ, ਕੁਦਰਤਿ, ਅਕਲਿ,</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਲਤਿ, ਕਰਾਮਾਤਿ, ਸਲਾਮਤਿ, ਖਰੀਦਿ, ਤਰੀਕਤਿ, ਗਰਦਨਿ, ਨਉਬਤਿ, ਦਉਲਤਿ, ਗੈਰਤਿ, ਹਕੀਕਤਿ, ਆਦਿ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹੁ ਸ਼ਬਦ: "ਹ" ਔਕੜ ਅੰਤ ਸਵਤੰਤਰ ਤੌਰ ਤੇ ੧੫੮ ਵਾਰ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਿਚਾਰਣ ਯੋਗ ਗੱਲ ਇਹ ਹੈ ਕਿ " ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ " ਅਖੱਰ ਜੋੜੇ ਦੇ ਤੌਰ ਤੇ ੭੦ ਵਾਰ ਦਰਜ਼ ਹੈ ਜਿਵੇ ਕਿ ਤੇ ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਸਾਚੇ ਮੈ ਤੇਰੀ ਟੇਕ ॥( ਪੰਨਾ ੧੪੩)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਕਿਆ ਖੂਬੁ ਗਾਵਤਾ ਹੈ ॥ (ਪੰਨਾ ੪੭੮)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਹਿਰਦੈ ਉਚਰਾ ਮੁਖਹੁ ਭੀ ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਕਰੇਉ ॥ ॥(ਪੰਨਾ ੫੧੫)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਮੁਖਿ ਸੰਗਤਿ ਸਭੈ ਬਿਚਾਰਹੁ ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਕਾ ਬਡਾ ਤਮਾਸਾ ॥੨॥੧੨॥(ਪੰਨਾ ੧੪੦੩)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਿ ਅਮਰਦਾਸਿ ਕਰਤਾਰੁ ਕੀਅਉ ਵਸਿ ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ ਕਰਿ ਧ´ਾਇਯਉ ॥(ਪੰਨਾ ੧੪੦੩)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੇ ਕੁਝ ਹੋਰ ਜੋੜੇ ਦੇ ਤੌਰ ਦੇ ਸ਼ਬਦ " ਜੁਗੁ ਜੁਗੁ" "ਲਖੁ ਲਖੁ" "ਰਾਮੁ ਰਾਮੁ" ਆਦ ਵੀ ਵਰਤੇ ਗਏ ਹਨ। ਇਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਨੂੰ ਕੋਈ ਵੀ ਜੁਗੋ, ਲਖੋ ਜਾਂ ਰਾਮੋ ਆਦਿ ਨਹੀਂ ਉਚਾਰਦਾ, ਔਂਕੜ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦੀ ਮਾਤ੍ਰਾ ਪਦਛੇਦ ਵਿਚ ਵੀ ਸਹਾਈ ਹੁੰਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">'ਵਾਹੁ ਵਾਹੁ' ਆਖਣ ਦੇ ਅਰਥ ਇਕ ਤਰ੍ਹਾਂ ਦੀ 'ਸਿਫਤ ਸਾਲਾਹ' ਕਰਣ ਯਾ 'ਧੰਨ ਧੰਨ' ਕਹਣ ਦੇ ਸੰਕੇਤ ਵੱਜੋ ਦਰਜ਼ ਹਨ। 'ਵਾਹੁ' ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ 'ਵਾਹਿਗੁਰੂ' ਦਾ ਸੰਖੇਪ ਆਖਣਾ ਵੀ ਗਲੱਤੀ ਹੈ । ਅਤੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦਾ "ਵਾਹੋ" ਕਰ ਕੇ ਪੜ੍ਹਿਆ ਜਾਣਾ ਅਸ਼ੁਧ ਹੈ। ਇਸ ਨੂੰ "ਵਾਹ" ਪੜ੍ਹਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ: ਭੱਟ ਗਯੰਦ ਜੀ ਨੇ ਪੰਨਾ ੧੪੦੩-੧੪੦੪ ਉਤੇ, ਦਰਜ਼ ਅੰਤਲੇ ਸਵਈਏ ਮਹਲੇ ਚਉਥੇ ਕੇ ਵਿਚ, "ਵਾਹਗੁਰੂ " ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸਮਾਸ ਰੂਪ ਅਤੇ ਸਵਤੰਤਰ ਰੂਪ "ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ" ਲਿਖ ਕੇ ਇਸ ਉਚਾਰਣ ਨੂੰ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੁਰ ਵੀ ਸਪਸ਼ਟ ਕਰ ਦਿੱਤਾ ਹੈ।ਅਤੇ ਇਹ ਵੀ ਦਰਸ਼ਾ ਦਿੱਤਾ ਹੈ ਕੇ ਗੁਰਬਾਣੀ ਆਪ ਹੀ ਆਪਣੀ (ਧਚਿਟਿਨaਰੇ) ਕੋਸ਼ਕਾਰੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕੀਆ ਖੇਲੁ ਬਡ ਮੇਲੁ ਤਮਾਸਾ ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ ਤੇਰੀ ਸਭ ਰਚਨਾ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੂ ਜਲਿ ਥਲਿ ਗਗਨਿ ਪਯਾਲਿ ਪੂਰਿ ਰਹ´ਾ ਅੰਮ੍ਰਿਤ ਤੇ ਮੀਠੇ ਜਾ ਕੇ ਬਚਨਾ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਨਹਿ ਬ੍ਰਹਮਾਦਿਕ ਰੁਦ੍ਰਾਦਿਕ ਕਾਲ ਕਾ ਕਾਲੁ ਨਿਰੰਜਨ ਜਚਨਾ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰ ਪ੍ਰਸਾਦਿ ਪਾਈਐ ਪਰਮਾਰਥੁ ਸਤਸੰਗਤਿ ਸੇਤੀ ਮਨੁ ਖਚਨਾ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕੀਆ ਖੇਲੁ ਬਡ ਮੇਲੁ ਤਮਾਸਾ ਵਾਹ ਗੁਰੂ ਤੇਰੀ ਸਭ ਰਚਨਾ ॥੩॥੧੩॥੪੨॥</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਿਚਾਰਣ ਯੋਗ ਗੱਲਾਂ ਇਹ ਹਨ ਕਿ ਸ਼ੀ੍ਰ ਗੁਰੂ ਗ੍ਰਥ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅੰਦਰ "ਵਾਹਗੁਰੂ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕੇਵਲ ਭੱਟ ਗਯੰਦ ਜੀ ਨੇ ਪੰਨਾ ੧੪੦੩-੧੪੦੪ ਉਤੇ, ਦਰਜ਼ ਸਵਈਏ ਮਹਲੇ ਚਉਥੇ ਕੇ ਵਿਚ ਹੀ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਪਹਿਲਾਂ ੬ਵੇਂ ਸਵਈਏ ਵਿਚ ੧੨ ਵਾਰੀ ਅਤੇ ਫਿਰ ਇਕ ਵਾਰੀ ੧੩ਵੇਂ ਸਵਈਏ ਵਿਚ "ਵਾਹਿ ਗੁਰੂ" ਸ਼ਬਦ ਦਰਜ਼ ਹੈ, ਅਤੇ ੧੧ਵੇਂ ਸਵਈਏ ਵਿਚ ਦੋ ਵਾਰੀ ਅਤੇ ਇਕ ਵਾਰੀ ੧੩ਵੇਂ ਸਵਈਏ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਿਚ "ਵਾਹ ਗੁਰੂ" ਸ਼ਬਦ ਦਰਜ਼ ਹੈ । ਸੋ ਕੇਵਲ ਤਿੰਨ ਸਵਈਆਂ ਵਿਚ ਕੁਲ ੧੬ ਵਾਰ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ ।ਅਤੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਉਚਾਰਣ "ਵਾਹਗੁਰੂ" ਹੀ ਹੋਇਗਾ। ਪਰ ਇਸ ਉਚਾਰਣ ਨੂੰ ਲਾਗੂ ਕਰਣ ਵਾਸਤੇ ਹਰ ਇਕ ਸਿੱਖ ਪ੍ਰਚਾਰਕ ਨੂੰ ਸਜੱਗ ਹੋਣਾ ਪਵੇਗਾ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਤੱਥ ਨੂੰ ਦਮਦਮੀ ਟਕਸਾਲ ਦਵਾਰਾ ਰਚਿਤ ਪੁਸਤਕ ਗੁਰਬਾਣੀ ਪਾਠ ਦਰਪਣ ਦੇ ੧੯੬ ਉਤੇ ਵੀ ਸਪਸ਼ਟ ਤੋਰ ਤੇ ਦਰਸ਼ਾਇਆ ਗਇਆ ਹੈ। " 'ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਤੇਰੀ ਸਭ ਰਚਨਾ' ਇਹ ਤਿੰਨੇ ਭੇਦ ਜਿਹੜੇ ਹਨ (ਵਾਹੁ) ਪ੍ਰੇਰਕ ਹੈ ਤੂੰ ਅਤੇ (ਵਾਹ) ਤੇਰਾ ਸੱਚੇ ਪਾਤਿਸ਼ਾਹ ਜੀ ਵਿਸਮਾਦ ਹੈ ਸਰੂਪ ਅਤੇ (ਵਾਹਿ) ਅਸਚਰਜ ਰੂਪ ਹੈ। ਵਾਹ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਤੇ ਵਾਹਿ ਸਿਹਾਰੀ ਤੇ ਮੁਕਤਾ ਲਘੂ ਮਾਤ੍ਰਾ ਹੈ। ਇਸ ਕਰਕੇ ਇਨਹਾਂ ਦਾ ਅਰਥ ਇਕੋ ਹੈ।"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੁਭਾਵਕ ਤੌਰ ਤੇ ਜੇ ਇਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦਾ ਅਰਥ ਇਕੋ ਹੈ ਤਾਂ ਉਚਾਰਣ ਵੀ "ਵਾਹ" ਹੀ ਹੋਇਗਾ। ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਸਿੰਘ ਨੇ ਵੀ "ਵਾਹ ਵਾਹ ਗੋਬਿੰਦ ਸਿੰਘ ਆਪੇ ਗੁਰ ਚੇਲਾ ॥" ਲਿਖ ਕੇ ਵਾਹ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਨੂੰ ਸੇਧ ਪਰਦਾਨ ਕੀਤੱੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਕ ਹੋਰ ਪੁਰਾਤਨ ਕਿਤਾਬ (ਸ਼ਕeਟਚਹ ੋਡ ਟਹe ਸ਼ਕਿਹਸ) ਜੋ ਕਿ ੧੮੧੨ ਵਿਚ ਪ੍ਰਕਾਸ਼ਤ ਹੋਈ ਸੀ ਦੇ ਪੰਨਾ ੪੮ ਤੇ ਇਸ ਦਾ ਲੇਖਕ (ਲ਼ਇੁਟeਨaਨਟ-ਛੋਲੋਨeਲ ੰaਲਚੋਲਮ) ਸਪਸ਼ਟ ਤੌਰ ਤੇ (ਾਂa! ਘੁਰੁਜ ਿਕa ਕਹaਲਸaਹ! ਾਂa! ਘੁਰੁਜਿ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕ ਿਡੁਟਟeਹ!) ਲਿਖ ਕੇ ਇਸ ਪ੍ਰਮਾਣ ਵੱਜੋ ਇਸ ਸਚਾਈ ਦੀ ਹੋਰ ਪ੍ਰੌੜਤਾ ਕੀਤੀ ਹੈ।ਇਉਂ ਜਾਪਦਾ ਹੈ ਕਿ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਗਾਵਣ ਰੂਪ ਵਿਚ ਵਰਤਣ ਕਰ ਕੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਦਾ ਰੂਪ ਬਦਲ ਗਇਆ ਹੈ। ਅਤੇ ਬਿਬੇਕ ਬੁਧੀ ਦੀ ਵਿਚਾਰ ਸਦਕਾ ਪੁਰਜੋਰ ਕੋਸ਼ਿਸ ਕਰ ਕੇ ਹੀ ਅਸੀਂ ਇਸ ਨੂੰ ਸ਼ੁੱਧ ਉਚਾਰਣ ਦਾ ਰੂਪ ਦੇ ਸਕਾਂਗੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਅਤੇ ਨਾਮ: ਸ਼੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰੰਥ ਦੇ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਰੂਪੀ ਸਮੁੰਦਰ ਦਿਆਂ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵੱਖ ਵੱਖ ਇਕਾਈਆਂ ਜਿਵੇ ਕੇ ਸ਼ਬਦ, ਸ਼ਲੋਕ, ਛੰਤ, ਪੌੜੀਆਂ ਆਦਿ ਅਤੇ ਹੋਰ ਰਚਨਾਵਾਂ ਜੀਵੇ ਕੇ ਜਪੁਜੀ ਸਾਹਿਬ, ਸੁਖਮਨੀ ਸਾਹਿਬ, ਅੰਨਦ ਸਾਹਿਬ, ਬਾਵਨ ਅੱਖਰੀ ਸਿੱਧ ਗੋਸਟ ਆਦਿ (ਕੇਵਲ ਰਾਗ ਮਾਲਾ ਤੋਂ ਇਲਾਵਾ) ਦਾ ਸਾਰ, ਨਾਮ ਵਸਤੂ ਦੀ ਖੋਜ ਤੇ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਦੀ ਪ੍ਰਰਣਾ ਦੇਣ ਦਾ ਹੈ। ਕਿ ਗੁਰਸਿੱਖ ਨੇ ਨਾਮ ਦੀ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਕਰਨੀ ਹੈ ਜਾਂ ਕਹੀਅੇ ਨਾਮ ਧੰਨ ਦੇ ਆਸਰੇ ਤੇ ਹੀ ਆਤਮਿਕ ਜੀਵਨ ਜਿਉਣਾ ਹੈ ਅਤੇ ਭਵਸਾਗਰ ਤੋਂ ਪਾਰ ਲੰਗਣਾ ਹੈ । ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਜੋ ਕਿ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਜੱਸ ਦਾ ਸੰਕੇਤਕ ਹੈ ਨੂੰ ਨਿਰੋਲ ਨਾਮ ਸਮਝ ਲੈਣ ਨਾਲ ਉਕਾਈ ਖਾਦੀ ਜਾ ਰਹੀ ਹੈ। ਕੇਵਲ ਭਾਈ ਗੁਰਦਾਸ ਜੀ ਇਕ ਵਾਰ ਦੀ ਇਕ ਪੌੜੀ ਦੀ ਇਕ ਪੰਕਤੀ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨੂੰ ਇਸ ਤੱਥ ਦਾ ਆਧਾਰ ਮੰਨ ਕੇ "ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਗੁਰਮੰਤ੍ਰ ਹੈ ਜਪਿ ਹਉਮੈ ਖੋਈ" ਇਸ ਨਤੀਜੇ ਤੇ aਪੜਨਾ ਸਾਡੀ ਸਮਝ ਅਤੇ ਖੋਜ ਦੀ ਕਾਣ ਨੂੰ ਦਰਸ਼ਾ ਰਹੀ ਹੈ। ਪਹਿਲੀ ਪ੍ਰਮੁਖ ਭੁੱਲ ਗੁਰਮੰਤ੍ਰ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਨਾਮ ਅਰਥਾਵਣ ਦੀ ਹੈ ਇਸ ਦਾ ਅਰਥ ਗੁਰ ਅਥਵਾ ਗਿਆਨ ਤੋਂ ਉਪਦੇਸ਼ ਲੈਣ ਦੇ ਹਨ। ਜਿਵੇਂ ਕੇ ਸਹਸਕ੍ਰਿਤੀ ਸ਼ਲੋਕ ਵਿਚ ਵੀ ਇਸ ਨੇਮ ਵੱਲ ਇਸ਼ਾਰਾ ਹੈ,</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">" ਗੁਰ ਮੰਤ੍ਰ ਹੀਣਸ´ ਜੋ ਪ੍ਰਾਣੀ ਧ੍ਰਿਗੰਤ ਜਨਮ ਭ੍ਰਸਟਣਹ ॥"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਰਥਾਤ ਜੋ ਬ੍ਰਹਮ ਗਿਆਨ ਦੇ ਉਪਦੇਸ਼ ਤੋਂ ਵਾਝਾਂ ਹੈ ਓਹ ਲਾਨ੍ਹਤ ਮਾਰਿਆ ਅਤੇ ਪਲੀਤ ਜੀਵਨ ਵਾਲਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦੁਸਰੀ ਪ੍ਰਮੁਖ ਭੁੱਲ "ਜਪਿ" ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ ਕੇਵਲ ਜੀਭਾ ਨਾਲ ਵਾਰ ਵਾਰ ਉਚਾਰਣ ਦੇ ਮੰਨ ਲੈਣ ਦੇ ਹਨ। "ਜਪ" ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਸਹੀ ਅਰਥ ਸਮਝਣ ਤੇ ਵਿਚਾਰਣ ਦੇ ਹਨ। ਗੌੜੀ ਰਾਗ ਦੇ ਪੰਨਾ ੧੯੨ ਤੇ ਦਰਜ ਰਹਾਉ ਵਾਲੀ ਪੰਕਤੀ ਵਿਚ ਇਹ ਅਰਥ ਹੋਰ ਵੀ ਸਪਸ਼ਟ ਹੋ ਜਾਂਦੇ ਹਨ "ਜਪਿ ਮਨ ਮੇਰੇ ਗੋਵਿੰਦ ਕੀ ਬਾਣੀ ॥" ਅਰਥਾਤ ਹੇ ਮੇਰੇ ਮਨ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਮੁਚੀ ਗੁਰਬਾਣੀ ਨੂੰ ਵਿਚਾਰ ਅਤੇ ਸਮਝ ਅਤੇ ਆਪਣਾ ਜੀਵਨ ਸਫਲ ਕਰ।ਨਹੀ ਤਾਂ ਸਮੁਚੀ ਬਾਣੀ ਨੂੰ ਕਿਸ ਤਰੀਕੇ ਨਾਲ ਵਾਰ ਵਾਰ ਰਟੇਆ ਜਾਵੇਗਾ । ਜਪੁਜੀ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਦੂਸਰੀ ਪੌੜੀ ਅੰਦਰ "ਨਾਨਕ ਹੁਕਮੈ ਜੇ ਬੁਝੈ ਤ ਹਉਮੈ ਕਹੈ ਨ ਕੋਇ ॥੨॥" ਹਉਮੇ ਨੂੰ ਮੇਟਣ ਦਾ ਤਰੀਕਾ ਹੁਕਮ ਨੂੰ ਬੁਝਣ ਦਵਾਰਾ ਸਮਝਾਇਆ ਗਇਆ ਹੈ। ਕਿਸੇ ਵੀ ਅੱਖਰ ਦੇ ਰਟਣ ਨੂੰ ਜਪੁਜੀ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ੩੨ਵੀ ਪੌੜੀ ਵਿਚ ਖੰਡਿਤ ਕੀਤਾ ਗਇਆ ਹੈ ਅਤੇ ਉਪਦੇਸ਼ ਦੀੱਤਾ ਹੈ ਕਿ " ਨਾਨਕ ਨਦਰੀ ਪਾਈਐ ਕੂੜੀ ਕੂੜੈ ਠੀਸ ॥੩੨॥" ਅਰਥਾਤ ਹੇ ਨਾਨਕ, ਵਾਹਿਗੁਰ ਤਾਂ ਉਸਦੀ ਮਿਹਰ ਸਦਕਾ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ਵਾਰ ਵਾਰ ਕਿਸੇ ਅਖਰ ਦੇ ਰਟਣ ਨਾਲ ਨਹੀਂ। ਉਸ ਮੇਹਰ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ ਉਸ ਦੇ ਹੁਕਮ ਅਥਵਾ ਨਾਮ ਨੂੰ ਗਾਰਬਾਣੀ ਵਿਚੋ ਹੀ ਖੋਜਣਾ ਹੈ ਅਤੇ ਇਹ ਇਸ਼ਾਰਾ ਕਰ ਕੇ ਸੁਚੇਤ ਕੀਤਾ ਹੈ ਕਿ "ਪੜਿਐ ਨਾਹੀ ਭੇਦੁ ਬੁਝਿਐ ਪਾਵਣਾ ॥" (ਪੰਨਾ ੧੪੮) ਕੇਵਲ ਪੜ੍ਹਨ ਨਾਲ ਨਹੀ,</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪ੍ਰੰਤੂ ਸਮਝਣ ਰਾਹੀ ਸਾਹਿਬ ਦਾ ਭੇਤ ਪਾਇਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਆਦਿ ਗ੍ਰਥ ਵਿਚ ਇਸ ਗੱਲ ਵੱਲ ਵੀ ਇਸ਼ਾਰੇ ਹਨ ਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਹੀ ਨਾਮ ਹੈ "ਜਨੁ ਨਾਨਕੁ ਬੋਲੇ ਗੁਣ ਬਾਣੀ ਗੁਰਬਾਣੀ ਹਰਿ ਨਾਮਿ ਸਮਾਇਆ " (ਪੰਨਾ ੪੯੪) ਅਰਥਾਤ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੀ ਬਰਕਤਿ ਨਾਲ ਪ੍ਰਾਣੀ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਨਾਮ ਵਿਚ ਲੀਨ ਹੋ ਜਾਂਦਾ ਹੈ।" ਗੁਰ ਗਿਆਨੁ ਪਦਾਰਥੁ ਨਾਮੁ ਹੈ ਹਰਿ ਨਾਮੋ ਦੇਇ ਦ੍ਰਿੜਾਇ ॥ ਜਿਸੁ ਪਰਾਪਤਿ ਸੋ ਲਹੈ ਗੁਰ ਚਰਣੀ ਲਾਗੈ ਆਇ ॥੧੦॥"(ਪੰਨਾ ੭੫੯) ਗੁਰ ਦੀ ਦਰਸਾਈ ਹੋਈ ਬ੍ਰਹਮ ਵੀਚਾਰ ਅੰਦਰ ਹੀ ਪਰਮੇਸ਼ਰ ਦੇ ਨਾਮ ਦੀ ਦੌਲਤ ਹੈ। ਇਸ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਸੰਗਤ ਰੂਪ ਉਚਾਰਣ ਨੂੰ ਸੁਣ ਕੇ ਕੂਝ ਸ਼ਰਾਰਤੀ ਹਿੰਦੂ ਸੰਪਰਦਾਵਾਂ ਨੇ ਇਹ ਪਰਚਾਰਣਾ ਸ਼ੁਰੂ ਕਰ ਦਿੱਤਾ ਹੈ ਕਿ " ਠਹeਰe ਸਿ ਮੁਚਹ ਨਿ ਚੋਮਮੋਨ ਬeਟਾeeਨ ਸ਼ਕਿਹਸਿਮ aਨਦ ੜaਸਿਹਨaਵਸਿਮ. ਠੋ ਬeਗਨਿ ਾਟਿਹ, ਟਹਏ aਰe ਟਹe ਟੋ ਡੁਨਦaਮeਨਟaਲ ਪਰੋਨਗਸ ੋਡ ਟਹe ਭਹaਕਟ ਿੰੋਵeਮeਨਟ. ਭੋਟਹ ਚੋਨਸਦਿeਰ ਚਹaਨਟਨਿਗ ਟਹe ਹੋਲੇ ਨaਮe ੋਡ ਟਹe ਸ਼ੁਪਰeਮe aਸ ਟਹe ਪਰਮਿaਰੇ ਪaਟਹ ਟੋ ਸaਲਵaਟਿਨ." (ਸਿੱਖਾਂ ਵਿਚ ਕਿਸੇ ਨਾਮ ਦਾ ਉਚਾਰਣ ਹੀ ਮੁਕਤੀ ਦਾ ਵਸੀਲਾ ਹੈ)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਦੋਂ ਕਿ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਚ ਅਨੇਕਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਵਿਚ ਅਤੇ ਖਾਸ ਤੌਰ ਤੇ ਪੰਨਾ ੧੧੫੮ ਤੇ ਇਹ ਸਾਫ ਤੌਰ ਤੇ ਅੰਕਿਤ ਹੈ। "ਹਮਰਾ ਝਗਰਾ ਰਹਾ ਨ ਕੋਊ ॥ ਪੰਡਿਤ ਮੁਲਾਂ ਛਾਡੇ ਦੋਊ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥" ਅਰਥਾਤ ਗੁਰਮਤ ਦੇ ਨਾਮ ਧੰਨ ਦੇ ਆਧਾਰ ਤੇ ਹਿੰਦੂਆਂ ਅਤੇ ਮੁਸਲਮਾਨਾਂ ਦੇ ਕਰਮ ਕਾਂਡ ਅਤੇ ਸ਼ਰਾ ਦੇ ਨੇਮ ਬਿਲਕੁਲ ਹੀ ਤੁੰਛ ਹਨ।ਇਸ ਸਾਰੀ ਵਿਚਾਰ ਦਾ ਸਿੱਟਾ ਕਿਸੇ ਦੇ ਹਿਰਦੇ ਨੂੰ ਠੇਸ ਜਾਂ ਚੋਟ ਪਾਚਾਉਣ ਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਹੀਂ, ਨਾਂ ਹੀ ਕਿਸੇ ਸੰਪਰਦਾ ਦੀ ਨਿਖੇਦੀ ਕਰਣ ਦਾ ਹੈ। ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਰੋਸ਼ਨੀ ਵਿਚ ਸੱਚ ਦੀ ਮੰਜ਼ਿਲ ਤੱਕ ਪੁੱਜਣ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਾ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ ਹੈ। ਨਾਮ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਬਹੁਤ ਡੂੰਗੀ ਵਿਚਾਰ ਦੀ ਲੋੜ ਭਾਸਦੀ ਹੈ। ਸਤਿਗੁਰ ਦੀ ਕਿਰਪਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੱਦਕੇ ਦਾਸ ਜਲਦੀ ਹੀ ਆਪਣੀ ਤੁਛ ਬੁਧੀ ਅਨੁਸਾਰ ਇਸ ਵਿਸ਼ੇ ਤੇ ਰੋਸ਼ਨੀ ਪਾਉਣ ਦਾ ਨਿਮਾਣਾ ਜਿਹਾ ਯਤਨ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਰੂਰ ਕਰੇਗਾ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਅਤੇ ਸਿਮਰਨ: ਸਮੁੱਚੇ ਸਿੱਖ ਜਗਤ ਵਿਚ ਸਿਮਰਨ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥਾਂ ਵਾਰੇ ਵੀ ਕੋਈ ਸਪਸ਼ਟ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸੇਧ ਨਹੀਂ ਜਾਪਦੀ। ਜਿਯਾਦਾਤਰ ਇਸ ਵਾਹਿਗੁਰੂ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਮੁੜ ਮੁੜ ਕੇ ਉਚਾਰਣ ਨੂੰ ਹੀ ਸਿਮਰਣ ਸਮਝ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਲਿਆ ਗਇਆ ਹੈ। ਕੁਝਕੂ ਗੁਰਅਸਥਾਨਾ ਤੇ ਤਾਂ ਬਕਾਇਦਾ ਹਨੇਰਾ ਕਰ ਕੇ ਯਾ ੨ ਤੋਂ ੨੪ ਘੰਟੇ ਤਕ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵੀ ਇਹ ਕਿਰਿਆ ਨੂੰ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਯੋਗ ਮਤ ਵਿਚ ਇਹ ਤਰੀਕਾ ਆਮ ਹੀ ਪ੍ਰਚਲਤ ਸੀ। ਅਜੋਕੇ ਸਾਇੰਸ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਾਨਾ ਨੇ ਵੀ ਕਿਸੇ ਇਕ ਅੱਖਰ ਦੇ ਵਾਰ ਵਾਰ ਉਚਾਰਣ ਦੇ ਪ੍ਰਯੋਗ ਕੀਤੇ ਹਨ ਅਤੇ ਦਸਿਆ ਹੈ ਕਿ ਇਸ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕ੍ਰਿਆ ਨਾਲ ਦਿਮਾਗ ਵਿਸ ਖੁਨ ਦਾ ਦੌਰਾ ਵੱਧ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਅਤੇ ਭੁਲੜ ਜੋਗੀ ਇਸ ਨੂੰ ਬੁਧੀ ਵਿਕਾਸ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦਾ ਵਸੀਲਾ ਸਮਝਦੇ ਹੋਣਗੇ। ਸਿੱਧ ਗੋਸਟਿ ਨਾਮਕ ਬਾਣੀ ਵਿਚ ਇਨ੍ਹਾਂ ਵਸੀਲੇਆਂ ਦਾ ਭਰਪੂਰ ਖੰਡਣ ਕੀਤਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੋਇਆ ਹੈ।ਗੁਰਮਤ ਤਾਂ ਕੇਵਲ "ਗੁਰ ਕੀ ਮਤਿ ਤੂੰ ਲੇਹਿ ਇਆਨੇ" (ਪੰਨਾ ੨੮੮) ਵਾਲੇ ਸਿਧਾੰਤ ਨੂੰ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੀ ਤਰਬੀਅਤ ਦੇਂਦੀ ਹੈ।ਗੁਰ ਤੋਂ ਪ੍ਰਾਪਤ ਗਿਆਨ ਤੋਂ ਹੀ ਬੁਧੀ ਦਾ ਵਿਕਾਸ ਕਰਨਾ ਹੈ ਅਤੇ ਸਬ ਤੋਂ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਪਹਿਲਾਂ ਭਰਮਾਂ ਦਾ ਨਾਸ਼ ਕਰਨਾ ਹੈ। ਅਤੇ ਸਿਮਰਨ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਸਹੀ ਅਰਥ ਕਿਸੀ ਬਿਸਰੀ ਹੋਇ ਗੱਲ ਨੂੰ ਯਾਦ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਆ ਜਾਣ ਦੇ ਹਨ ਨਾਂ ਕੇ ਯਾਰ ਕਰੀ ਜਾਣ ਦੇ ਹਨ ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹਾਹਾ ਅਖੱਰ ਦੇ ਉਚਾਰਣ ਸੰਬਧੀ ਕੁਝ ਹੋਰ ਵਿਚਾਰਾਂ: ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੀ ਲਿੱਖਤ ਅੰਦਰ "ਹ" ਅਖੱਰ ਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਉਚਾਰਣ ਬਹੁਤ ਹੀ ਸੂਝ ਦਾ ਵਿਸਾਂ ਹੈ। ਖਾਸ ਕਰਕੇ ਜਦ ਇਸ ਅੱਖਰ ਨੂ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਵਿਚਕਾਰ ਯਾ ਪਿਛਲੇਤਰ ਤੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਲਗਾਇਆ ਜਾਵੇ ਤੇ ਇਸ ਤੇ "ਸਿਹਾਰੀ" ਯਾ "ਔਂਕੜ" ਮਾਤ੍ਰਾ ਵੀ ਲੱਗੀ ਹੋਵੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਕ ਵਚਨ ਨਾਉਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਨਾਲ ਔਂਕੜ ਦੀ ਵਰਤੋਂ: ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨਿਯਮਾਂ ਅਨੁਸਾਰ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜੇ ਸ਼ਬਦ ਨਾਉਂ ਪੁਲਿੰਗ ਹੋਵੇ ਤਾਂ ਔਂਕੜ ਆਮ ਤੌਰ ਤੇ ਇਕ ਵਚਨ ਬਨਾਉਣ ਲਈ ਲਗਾਇਆ ਜਾਂਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੈ। ਜੇ ਕਰ ਅੰਤਲੇ ਅੱਖਰ ਨਾਲੋਂ ਔਂਕੜ ਉਤਾਰ ਲਿਆ ਜਾਵੇ ਤਾਂ ਫਿਰ ਉਹੀ ਸ਼ਬਦ ਬਹੁ ਵਚਨ ਬਣ ਜਾਂਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੈ।ਜੋ ਕਿ ਅਰਥ ਕਰਣ ਵਿਚ ਸਹਾਇਕ ਹੁੰਦਾ ਹੈ। ਉਸ ਦਾ ਉਚਾਰਣ ਨਾਲ ਕੋਈ ਸੰਬੰਧ ਨਹੀਂ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਰਾਹੁ (੧੬ ਵਾਰੀ) = ਰਾਹ (੧੩ ਵਾਰੀ)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੁਕਮੀ ਹੁਕਮੁ ਚਲਾਏ ਰਾਹੁ ॥ (ਪੰਨਾ ੨), ਲਿਵ ਧਾਤੁ ਦੁਇ ਰਾਹ ਹੈ ਹੁਕਮੀ ਕਾਰ ਕਮਾਇ ॥(ਪੰਨਾ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਹੁ (੭ ਵਾਰੀ) = ਮਾਹ (੧੦ ਵਾਰੀ)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਕਵਣਿ ਸਿ ਰੁਤੀ ਮਾਹੁ ਕਵਣੁ ਜਿਤੁ ਹੋਆ ਆਕਾਰੁ॥(ਪੰਨਾ ੪), ਮਾਹ ਦਿਵਸ ਮੂਰਤ ਭਲੇ ਜਿਸ ਕਉ ਨਦਰਿ ਕਰੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">॥(ਪੰਨਾ ੧੩੬)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਾਹੁ (੫੬ ਵਾਰੀ) = ਸਾਹ (੫੩ ਵਾਰੀ)</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਗੈ ਸਾਹੁ ਸੁਜਾਣੁ ਹੈ ਲੈਸੀ ਵਸਤੁ ਸਮਾਲਿ ॥੧॥(ਪੰਨਾ ੨੨), ਸਮੁੰਦ ਸਾਹ ਸੁਲਤਾਨ ਗਿਰਹਾ ਸੇਤੀ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਮਾਲੁ ਧਨੁ ॥(ਪੰਨਾ ੫)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਰਾਹੁ ਦਾ ਰਾਹੋ, ਮਾਹੁ ਦਾ ਮਾਹੋ ਅਤੇ ਸਾਹੁ ਦਾ ਸ਼ਾਹੋ ਪੜ੍ਹਿਆ ਜਾਣਾ ਅਸ਼ੁੱਧ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">'ਹ'ਅੱਖਰ ਦਾ ਸਵਰ ਕਰਕੇ ਵਰਤਿਆ ਜਾਣਾ: ਜਦੋਂ ਕਿਸੇ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅੰਤ ਵਿਚ 'ਹ' ਸਵਰ ਕਰਕੇ ਵਰਤਿਆ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਜਾਂਦਾ ਹੈ, ਤਾਂ ਔਂਕੜ ਉਸ ਨਾਲ ਮਿਲ ਕੇ ਹੋੜੇ ਦੀ ਥਾਂ ਆਉਂਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅੰਦਰਹੁ = ਅੰਦਰੋਂ, ਵਿਚਹੁ = ਵਿਚੋਂ, ਭੰਡਹੁ = ਭੰਡੋਂ, ਕਪਾਹਹੁ = ਕਪਾਹੋਂ, ਨਾਵਹੁ =</span><br />
<span style="font-size: large;">ਨਾਵੋਂ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅਤੇ ਹੋੜਾ ਉਸ ਨਾਲ ਮਿਲ ਕੇ ਓ ਦੀ ਥਾਂ ਆਉਂਦਾ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਹੇਲੀਹੋ = ਸਹੇਲੀਓ, ਪਿਆਰਿਹੋ = ਪਿਆਰਿਓ, ਵਡਭਾਗੀਹੋ = ਵਡਭਾਗੀਓ, ਭਾਈਹੋ = ਭਾਈਓ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਇਸ ਵਿਸ਼ੇ ਤੇ ਖੁੱਲੀ ਵਿਚਾਰ ਦਾਸ ਨੇ ਆਪਣੀ ਵੈਬੱ ਸਾਇਟ (ਹਟਟਪ://ਮeਮਬeਰਸ.ੋਪਟੁਸਨeਟ.ਚੋਮ.ਉ/</span><br />
<span style="font-size: large;">ਗੁਰਬaਨਵਿaਿਕaਰaਨ/) ਤੇ ਕੀਤੀ ਹੋਇ ਹੈ ਅਤੇ ਪਾਠਕਾਂ ਨੂੰ ਬੇਨਤੀ ਹੈ ਕਿ ਓਹ ਇਸ ਨੂੰ ਜਰੂਰ ਪੜ੍ਹਨ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਫਤਿਹ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸਹੀ ਸਰੂਪ: ਗੁਰਮਤ ਸੰਬੰਧੀ ਲਿਖਤਾਂ ਵਿਚ ਫਤਿਹ ਸ਼ਬਦ ਆਮ ਪੜ੍ਹਨ ਨੂੰ ਮਿਲਦਾ</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੈ ਅਤੇ ਇਹ ਵੀ ਸਮਝ ਵਿਚ ਆaੁਂਦਾ ਹੈ ਕੇ ਜਿਯਾਦਾਤਰ ਤੇ ਲੇਖਕ ਸੱਜਣ "ਫਤਿਹ" ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ "ਫਤਹਿ"</span><br />
<span style="font-size: large;">ਯਥਾ ਤੱਤੇ ਅੱਖਰ ਤੇ ਸਿਹਾਰੀ ਦੀ ਬਜਾਏ ਹਾਹੇ ਅੱਖਰ ਤੇ ਸਿਹਾਰੀ ਵਰਤ ਕੇ ਲਿਖਣ ਨੂੰ ਵੱਧ ਅਹਮੀਅਤ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਦੇਂਦੇ ਹਨ। ਆਦਿ ਗ੍ਰਥ ਦੀ ਬਾਣੀ ਅੰਦਰ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਕੇਵਲ ਇਕ ਵਾਰੀ ਹੀ ਪੰਨਾ ੨੫੮ ਤੇ ਵਰਤਿਆ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">"ਸਲੋਕੁ ॥ ਫਾਹੇ ਕਾਟੇ ਮਿਟੇ ਗਵਨ ਫਤਿਹ ਭਈ ਮਨਿ ਜੀਤ ॥ ਨਾਨਕ ਗੁਰ ਤੇ ਥਿਤ ਪਾਈ ਫਿਰਨ ਮਿਟੇ ਨਿਤ ਨੀਤ ॥</span><br />
<span style="font-size: large;">੧॥" ਦਾਸ ਦੀ ਇਹ ਬੇਨਤੀ ਹੈ ਕਿ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਭਾਸਾਂ ਅਨੁਸਾਰ ਹੀ ਲਿਖਆ ਜਾਵੇ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਅੰਤ ਵਿਚ ਦਾਸ ਇਸ ਗੱਲ ਦੀ ਉਮੀਦ ਰਖਦਾ ਹੈ ਕਿ ਜਗਿਯਾਸੁ ਸੱਜਣ ਇਸ ਗਿਆਨ ਦੇ ਸਮੁੰਦਰ "ਧੁਰ ਕੀ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਬਾਣੀ, ਮਹਾ ਪੁਰਖ ਕੀ ਬਾਣੀ" ਦੀ ਭਰਪੂਰ ਖੋਜ ਕਰਕੇ ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਰੌਸ਼ਨੀ ਦੇ ਅਨੁਕੂਲ " ਜਪ, ਜਾਪ ਨਾਮ,</span><br />
<span style="font-size: large;">ਸਿਮਰਨ, ਜਸ, ਗੁਰ, ਗੁਰੂ, ਦਸਮ ਦੁਆਰ, ਭਗਤੀ" ਆਦ ਸ਼ਬਦਾ ਦੇ ਮੌਲਿਕ ਭਾਵਾਂ ਨੂੰ ਸਮਝਣ ਅਤੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਹੋਰਨਾ ਨਾਲ ਵੀ ਜਰੂਰ ਸਾਝੇ ਕਰਣ।</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵੈਬਸਟਰ ਜੋ ਕੀ ਦੁਨੀਆ ਦਾ ਇਕ ਪ੍ਰਸਿੱਧ ਸ਼ਬਦ ਕੋਸ਼ ਹੈ। ਜਪ (Meditate) ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ ਡੂੰਗੀ ਸਮਝ ਤੇ</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਿਚਾਰ ਦੇ ਹੀ ਕਰਦੀ ਹੈ।</span><br />
<span style="font-size: large;">According to Webster Dictionary: The words Ponder, Meditate and Ruminate are synonyms and</span><br />
<span style="font-size: large;">mean to consider or examine attentively or deliberately. PONDER implies a careful weighing</span><br />
<span style="font-size: large;">of a problem or, often, prolonged inconclusive thinking about a matter; MEDITATE implies a</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">definite focusing of one's thoughts on something as to understand it deeply.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />
</span><br />
<span style="font-size: large;">ਵਾਹ ਗੁਰੂ ਜੀ ਕਾ ਖਾਲਸਾ। ਵਾਹ ਗੁਰੂ ਜੀ ਕੀ ਫਤਿਹ।</span></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4402776605857086689.post-65467278349821010322011-02-16T07:55:00.000-08:002011-10-09T23:58:23.264-07:00Sabhkee Mat Mil Keemat Paa-ee<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;"><b> <span style="font-size: large;"> <u> ਸਭਕੀ ਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ<br />
</u></span></b><span style="font-size: large;"><br />
ਆਓ ਹੁਣ ਆਪਾਂ ਰਹਰਾਸਿ ਸਾਹਿਬ ਜੀ ਦੀ ਪਵਿਤ੍ਰ ਬਾਣੀ ਵਿਚ ਪੰਨਾ ੯ ਉਤੇ ਦਰਜ਼ "ਸੋ ਦਰੁ" ਸਿਰਲੇਖ ਅੰਦਰ<br />
ਦੁਸਰੇ ਸ਼ਬਦ ਆਸਾ ਮਹਲਾ ੧ ॥ ਸੁਣਿ ਵਡਾ ਆਖੈ ਸਭੁ ਕੋਇ ॥ ਤੋਂ ਆਰੰਭ ਹੋਇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੀ ਇਕ<br />
ਪੰਕਤੀ "ਸਭ ਕੀ ਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥" ਦੇ ਗੁਰਮਤ ਅਰਥ ਬੋਧ ਅਤੇ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਨੇਮਾਂ ਦੇ<br />
ਅਨੁਕੂਲ ਸਹੀ ਪਦ ਛੇਦ ਦੀ ਖੁੱਲੀ ਵਿਚਾਰ ਕਰਿਅੇ।ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰਥ ਜੀ ਦੇ ਪੰਨਾ ੩੪੮ ਉਤੇ "<br />
ਰਾਗੁ ਆਸਾ ਮਹਲਾ ੧ ਚਉਪਦੇ ਘਰੁ ੨ ॥" ਦੇ ਸਿਰਲੇਖ ਅੰਦਰ ਫਿਰ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਵਿਚ ਸਿਰਫ<br />
ਕੁਝ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦਾ ਹੀ ਫਰਕ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਪਹਿਲੇ ਬੰਦ ਵਿਖੇ ਕੋਇ ਦੇ ਸਥਾਨ ਤੇ ਕੋਈ ਅਤੇ ਹੋਇ ਦੇ<br />
ਸਥਾਨ ਤੇ ਹੋਈ ਲਿਖਆ ਹੈ ਅਤੇ ਤੀਸਰੇ ਬੰਦ ਵਿਖੇ ਵਡਿਆਈਆ ਦੇ ਸਥਾਨ ਤੇ ਵਡਿਆਈਆਂ ਬਿੰਦੀ<br />
ਸਹਿਤ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਜੋ ਕਿ ਇਸ ਸਿਧਾਂਤ ਦੀ ਪ੍ਰੌੜਤਾ ਕਰਦਾ ਹੈ ਜਿਥੋ ਸੰਪੁਰਣ ਬਾਣੀ ਦੇ<br />
੧੪੨੯ ਪੰਨਿਆ ਤੇ ੩੨ ਵਾਰੀਂ ਹੋਰ ਵੀ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਬਿਨਾਂ ਬਿੰਦੀ ਤੋਂ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਹੈ। ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਨੂੰ<br />
ਹਮੇਸ਼ਾ ਬਿੰਦੀ ਸਹਿਤ ਹੀ ਉਚਾਰਣ ਕਰਨਾ ਹੈ ਕਿਯੋਕਿ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਬਹੁਵਚਨ ਦਾ ਸੁਚਕ ਹੈ।ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੀ ਲਿਖਣ<br />
ਵਿੱਧੀ ਇਤਨੀ ਨਿਰਾਲੀ ਅਤੇ ਵਿਲੱਖਣ ਹੈ ਕਿ ਇਹ ਆਪਣੇ ਆਪ ਵਿਚ ਆਪ ਹੀ ਅਪਣੀ ਕੋਸ਼ਕਾਰੀ (ਧਚਿਟਿਨaਰੇ)<br />
ਹੈ।ਪਰ ਇਹ ਬੜੀ ਖੋਜ ਅਤੇ ਮੇਹਨਤ ਦਾ ਵਿਸ਼ਾ ਹੈ।ਤਾਹੀਂਯੋ ਤਾਂ ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦੇ ਸੰਕੇਤ ਦਰਜ਼ ਹਨ।<br />
"ਆਵਨ ਆਏ ਸ੍ਰਿਸਟਿ ਮਹਿ ਬਿਨੁ ਬੂਝੇ ਪਸੁ ਢੋਰ ॥ ਨਾਨਕ ਗੁਰਮੁਖਿ ਸੋ ਬੁਝੈ ਜਾ ਕੈ ਭਾਗ ਮਥੋਰ ॥<br />
੧॥" ਪੰਨਾ ੨੫੧<br />
ਦੋਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ਬਦਾਂ ਦੇ ਅਰਥ ਭਾਵ ਵਿਚ ਕੋਈ ਫਰਕ ਨਹੀਂ ਹੈ।ਪਰੰਤੂ ਦੋਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ਬਦਾ ਦੇ ਦੁਸਰੇ ਬੰਦ ਵਿਚ ਇਹ ਪੰਕਤੀ:-<br />
"ਸਭਿ ਸੁਰਤੀ ਮਿਲਿ ਸੁਰਤਿ ਕਮਾਈ ॥ ਸਭ ਕੀਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥"</span></span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: large; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;"> ਇਸ ਹੀ </span></span><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: large; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; line-height: 28px;">ਤਰ੍ਹਾਂ </span></span><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: large; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;">ਦਰਜ਼ ਹੈ ਜੋ ਕੀ ਅਰਥ ਬੋਧ<br />
ਅਤੇ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੋਨਾਂ੍ਹ ਹੀ ਨਿਯਮਾਂ ਦੇ ਵਿਪਰੀਤ ਹੈ।<br />
<br />
ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਨਿਯਮਾਮਵਲੀ: ਆਓ ਪਹਿਲਾਂ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨਿਯਮਾਂ ਅਨੁਸਾਰ ਇਸ ਪੰਕਤੀ<br />
ਵਿਚ "ਸਭਕੀਮਤਿ" ਦਾ ਪੁਰਾ ਵਿਸ਼ਲੇਸ਼ਣ ਕਰੀਅੇ। ਇਨ੍ਹਾਂ ਸ਼ਬਦਾ ਦਾ "ਸਭ ਕੀਮਤਿ" ਜਾਂ ਸਭ ਕੀ ਮਤਿ" ਲਿਖ ਕੇ<br />
ਅਰਥ ਕੀਤੇ ਜਾ ਸਕਦੇ ਹਨ। "ਸਭ" ਸ਼ਬਦ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਨਿਯਮਾ ਅਨੁਸਾਰ ਜਾਂ ਤਾਂ ਪੜਨਾਂਵ ਕਰ ਕੇ<br />
ਜਾਂ ਫਿਰ ਵਿਸ਼ੇਸ਼ਣ ਦੇ ਤੌਰ ਤੇ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ।ਦੋਵੇ ਹੀ ਕਿਸਮਾਂ ਦੇ ਵਿਆਕਰਣੀ ਸ਼ਰੇਣੀ ਦਾ ਰੂਪ ਹੋਣ<br />
ਕਰ ਕੇ ਇਹ ਸ਼ਬਦ ਸ੍ਰੀ ਆਦਿ ਗ੍ਰਥ ਜੀ ਦੇ ੧੪੨੯ ਪੰਨਿਆ ਤੇ ਤਿੰਨ ਰੂਪਾਂ ਵਿਚ ਦਰਜ਼ ਹੋਇਆ ਮਿਲਦਾ ਹੈ।<br />
੧) ਸਭ (ਮੁਕਤਾ ਅੰਤ) ੧੨੪੧ ਵਾਰੀ: ਤੁਧੁ ਆਪੇ ਸ੍ਰਿਸਟਿ ਸਭ ਉਪਾਈ ਜੀ ਤੁਧੁ ਆਪੇ ਸਿਰਜਿ ਸਭ ਗੋਈ ॥<br />
ਪੰਨਾ ੧੦<br />
੨) ਸਭੁ (ਔਂਕੜ ਅੰਤ) ੯੯੦ ਵਾਰੀ: ਨਾਨਕ ਏਵੈ ਜਾਣੀਐ ਸਭੁ ਆਪੇ ਸਚਿਆਰੁ ॥੪॥ ਪੰਨਾ ੨<br />
੩) ਸਭਿ (ਸਿਹਾਰੀ ਅੰਤ) ੭੩੮ ਵਾਰੀ: ਸਭਿ ਗੁਣ ਤੇਰੇ ਮੈ ਨਾਹੀ ਕੋਇ ॥ ॥ ਪੰਨਾ ੪<br />
<br />
ਨੇਮ # ੧: ਕਿਸੇ ਵੀ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ (ਢeਮਨਿਨਿe) ਸ਼ਬਦ ਨਾਲ "ਸਭ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਮੁਕਤਾ ਅੰਤ ਵਾਲਾ ਰੂਪ<br />
ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ। ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਪੰਕਤੀ # ੧ ਵਿਖੇ: ਸ਼ਬਦ ਉਪਾਈ ਅਤੇ ਗੋਈ ਦੋਵੇਂ ਹੀ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ<br />
ਹਨ ਤੇ ਦੋਵੇਂ ਹੀ ਸ਼ਬਦਾਂ ਨਾਲ "ਸਭ" ਮੁਕਤਾ ਅੰਤ ਹੀ ਵਰਤਿਆ ਗਇਆ ਹੈ। ਜਦੋਂ ਉਪਾਈ ਦੇ ਸਥਾਨ<br />
ਤੇ "ਉਪਾਇਆ" ਸ਼ਬਦ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ ਜੋ ਕੀ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ ਦਾ ਸੁਚਕ ਹੈ। "ਸਭ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਔਂਕੜ<br />
ਅੰਤ ਵਾਲਾ ਰੂਪ ਵਰਤਿਆ ਗਇਆ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕੀ "ਆਪੇ ਮੋਹੁ ਸਭੁ ਜਗਤੁ ਉਪਾਇਆ ॥ ਪੰਨਾ ੧੨੫"<br />
<br />
ਨੇਮ # ੨: ਕਿਸੇ ਵੀ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ (ੰaਸਚੁਲਨਿe) ਜਾਂ ਇਕ ਵਚਨ (ਸ਼ਨਿਗੁਲaਰ) ਸ਼ਬਦ ਨਾਲ "ਸਭ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ<br />
ਔਂਕੜ ਅੰਤ ਵਾਲਾ ਰੂਪ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ। ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਪੰਕਤੀ#੨ ਵਿਖੇ: ਸ਼ਬਦ ਸਚਿਆਰੁ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ</span></span></div><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: large; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;">ਹੈ "ਸਭੁ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਔਂਕੜ ਅੰਤ ਵਾਲਾ ਰੂਪ ਵਰਤਿਆ ਗਇਆ ਹੈ।<br />
<br />
ਨੇਮ # ੩: ਕਿਸੇ ਵੀ ਬਹੁਵਚਨ (ਫਲੁਰaਲ) ਸ਼ਬਦ ਨਾਲ "ਸਭਿ" ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸਿਹਾਰੀ ਅੰਤ ਵਾਲਾ ਰੂਪ ਵਰਤਿਆ<br />
ਜਾਂਦਾਂ ਹੈ। ਜਿਵੇਂ ਕਿ ਪੰਕਤੀ#੩ ਵਿਖੇ: ਸ਼ਬਦ ਗੁਣ ਮੁਕਤਾ ਅੰਤ ਹੋਣ ਕਰ ਕੇ ਬਹੁਵਚਨ ਦਾ ਸੁਚਕ ਹੈ<br />
ਅਤੇ "ਸਭਿ" ਸਿਹਾਰੀ ਅੰਤ ਵਰਤਿਆ ਗਇਆ ਹੈ।ਪਰੰਤੂ ਜਿੱਥੇ ਇਹ "ਗੁਣੁ" ਸ਼ਬਦ ਇਕ ਵਚਨ (ਸ਼ਨਿਗੁਲaਰ)<br />
ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਸੰਕੇਤਕ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਕਿ<br />
"ਗੁਣੁ ਏਹੋ ਹੋਰੁ ਨਾਹੀ ਕੋਇ ॥ ਪੰਨਾ ੯" ਉਥੇ ਇਹ ਸ਼ਬਦ<br />
ਔਂਕੜ ਸਹਿਤ ਦਰਜ਼ ਹੈ।<br />
<br />
ਸਭ, ਸਭੁ ਅਤੇ ਸਭਿ ਸ਼ਬਦ ਦਾ ਉਚਾਰਣ ਕੇਵਲ "ਸਭ" ਹੀ ਕਰਨਾ ਹੈ ਸਭੋ ਜਾਂ ਸਭੇ ਨਹੀਂ ਕਰਨਾ ।<br />
ਨੇਮ # ੪: ਕਿਸੇ ਵੀ ਨਾਂਵ (ਂੁਨ) ਜਾਂ ਪੜਨਾਂਵ (ਫਰੋਨੁਨ) ਦੇ ਨਾਲ ਜਦੋਂ ਕੋਈ ਸੰਪਾਦਕੀ<br />
(ਫਰeਪੋਸਟਿਨ) ਸ਼ਬਦ ਜਿਵੇਂ ਕਿ " ਕਾ, ਕੇ, ਕੀ ,ਕੈ, ਕਉ , ਦਾ, ਦੇ ਮਹਿ, ਬਿਨੁ, ਵਿਟਹੁ ਆਦਿ ਵਰਤੇ ਜਾਂਦੇਂ<br />
ਹੋਣ ਤਾਂ ਉਸ ਨਾਂਵ ਜਾਂ ਪੜਨਾਂਵ ਦੀ ਅੰਤਲੀ ਮਾਤ੍ਰਾ ਲਹਿ ਕੇ ਮੁਕਤਾ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਹ ਸੰਪਾਦਕੀ ਪਦ<br />
ਲੁਪਤ ਰੂਪ ਵਿਚ ਵੀ ਵਰਤੇ ਜਾਂ ਸਕਦੇ ਹਨ ।ਪ੍ਰਮਾਣ ਦੇ ਤੌਰ ਤੇ ਕੁਝਕ ਪੰਕਤੀਆਂ ਦਿਤੀਆਂ ਜਾ ਰਹਿਆਂ ਹਨ।<br />
ਪਾਠਕ ਸੱਜਣ ਬੜੇ ਗੌਹ ਨਾਲ ਇਸ ਦੀ ਵਿਚਾਰ ਕਰ ਲੈਣ।<br />
<br />
ਸਭ ਕੀਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥ ਪੰਨਾ ੯ (ਨੇਮ # ੧ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ )<br />
ਜਿਹ ਪ੍ਰਸਾਦਿ ਸਭ ਕੀ ਗਤਿ ਹੋਇ ॥ ਪੰਨਾ ੨੭੦ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੀ" )<br />
ਸਾਧਸੰਗਿ ਹੋਇ ਸਭ ਕੀ ਰੇਨ ॥ ਪੰਨਾ ੨੭੧ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੀ" )<br />
ਹੋਇ ਰਹੇ ਸਭ ਕੀ ਪਗ ਛਾਰੁ ॥੧॥ੇ ॥ ਪੰਨਾ ੩੯੨ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੀ" )<br />
ਕਹੁ ਨਾਨਕ ਤਿਸੁ ਗੁਰ ਬਲਿਹਾਰੀ ਜਿਨਿ ਸਭ ਕਾ ਕੀਆ ਉਧਾਰੁ ॥੨॥੬॥੧੫॥ ਪੰਨਾ ੪੯੯ (ਨੇਮ # ੪<br />
ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕਾ" )<br />
ਹਰਿ ਬਿਸਰਤ ਸਭ ਕਾ ਮੁਹਤਾਜ ॥੩॥ ਪੰਨਾ ੮੦੨ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕਾ" )<br />
ਰਚਨਾ ਸਾਚੁ ਬਨੀ ॥ ਸਭ ਕਾ ਏਕੁ ਧਨੀ ॥੧॥ ਰਹਾਉ ॥ ਪੰਨਾ ੯੧੩ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕਾ" )<br />
ਸਭ ਮਹਿ ਇਕੁ ਵਰਤਦਾ ਏਕੋ ਰਹਿਆ ਸਮਾਇ ॥ ਪੰਨਾ ੨੭ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਮਹਿ" )<br />
ਸਭ ਮਹਿ ਪਸਰਿਆ ਬ੍ਰਹਮ ਪਸਾਰਾ ॥੨॥ ਪੰਨਾ ੩੨੯(ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਮਹਿ" )<br />
ਦੂਰਿ ਨ ਨੇਰੈ ਸਭ ਕੈ ਸੰਗਾ ॥ ਪੰਨਾ ੨੩੫ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੈ" )<br />
ਸਭ ਕੈ ਮਧਿ ਸਗਲ ਤੇ ਉਦਾਸ ॥ ਪੰਨਾ ੨੯੩ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੈ" )<br />
ਦਦਾ ਦਾਤਾ ਏਕੁ ਹੈ ਸਭ ਕਉ ਦੇਵਨਹਾਰ ॥ ਪੰਨਾ ੨੫੭ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕਉ" )<br />
ਕੋਮਲ ਬਾਣੀ ਸਭ ਕਉ ਸੰਤੋਖੈ ॥ਪੰਨਾ ੨੯੯ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕਉ" )<br />
<br />
ਸਭਿ ਸੁਰਤੀ ਮਿਲਿ ਸੁਰਤਿ ਕਮਾਈ ॥ ਸਭ ਕੀਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥ ਪੰਨਾ ੯<br />
ਆਓ ਹੁਣ ਇਨ੍ਹਾਂ ਪੰਕਤੀਆਂ ਦੀ ਪੁਨਰ ਵਿਚਾਰ ਕਰੀਏ ਪਹਿਲੀ ਪੰਕਤੀ ਵਿਖੇ ਸ਼ਬਦ "ਸੁਰਤੀ" ਬਹੁਵਚਨ ਹੋਣ<br />
ਕਰਕੇ ਸ਼ਬਦ "ਸਭਿ" ਨੇਮ #੩ ਦੇ ਮੁਤਾਬਕ ਬਹੁਵਚਨ ਰੂਪ ਵਿਚ ਲਿਖਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ ਅਤੇ ਦੁਸਰੀ ਵਾਰੀ ਇਹ<br />
ਸ਼ਬਦ "ਸਭ" ਨੇਮ#੧ ਦੇ ਮੁਤਾਬਕ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ ਰੂਪ ਵਿਚ ਲਿਖਿਆ ਹੋਇਆ ਹੈ।ਜਦ ਕਿ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਰਥ<br />
ਭਾਵ ਦੇ ਤੋਲ ਅਨੁਸਾਰ ਬਹੁਵਚਨ ਹੀ ਹੋਣਾ ਚਾਹਿਦਾ ਹੈ। ਜਿਵੇਂ ਕੇ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਤੀਸਰੇ ਬੰਦ ਵਿਖੇ "ਸਭਿ<br />
ਸਤ ਸਭਿ ਤਪ ਸਭਿ ਚੰਗਿਆਈਆ ॥"ਵਾਲੀ ਪੰਕਤੀ ਵਿਖੇ "ਸਭਿ" ਸ਼ਬਦ ਦੁਬਾਰਾ ਬਹੁਵਚਨ ਰੂਪ ਵਿਚ ਹੀ ਲਿਖਿਆ<br />
ਹੈ।<br />
<br />
ਆਓ ਹੁਣ ਇਸ ਦੁਸਰੀ ਪੰਕਤੀ ਦਾ ਪਦ ਛੇਦ ਬਦਲ ਕੇ ਇਸ ਨੂੰ ਨੇਮ #੪ ਦੇ ਮੁਤਾਬਿਕ ਵਾਚੀਏ।<br />
ਸਭ ਕੀ ਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥ ਪੰਨਾ ੯</span></span></div><div style="color: black;"><span style="font-size: large;"><br />
</span></div><div style="color: white;"><div style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: large; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;">ਸਭ ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਅਗੇ "ਕੀ" ਸੰਪਾਦਕੀ (ਫਰeਪੋਸਟਿਨ) ਸ਼ਬਦ ਵਰਤਿਆ ਜਾਣ ਕਰਕੇ ਇਸ "ਸਭਿ" ਦੀ ਸਿਹਾਰੀ<br />
ਵਾਲੀ ਮਾਤ੍ਰਾ ਲਥ ਕੇ ਮੁਕਤਾ ਰੂਪ "ਸਭ" ਹੋ ਗਈ ਹੈ। ਅਤੇ ਅਰਥ ਵੀ ਸਪਸ਼ਟ ਹੋ ਗਏ ਹਨ।ਮਤਿ ਸ਼ਬਦ<br />
ਵੀ ਗੁਰਬਾਣੀ ਵਿਆਕਰਣ ਦੇ ਮੁਤਾਬਕ ਇਸਤ੍ਰੀ ਲਿੰਗ ਹੈ ਅਤੇ ਤਾਂਹਿਉਂ "ਕੀ" ਇਸਤ੍ਰੀ ਲਿੰਗ ਵਾਚਕ<br />
ਸੰਪਾਦਕੀ ਸ਼ਬਦ ਵਰਤਿਆ ਗਇਆ ਹੈ।<br />
<br />
ਗੁਰਮਤ ਨਿਯਮਾਮਵਲੀ: ਗੁਰਮਤ ਦੀ ਬਿਬੇਕ ਬੁੱਧ ਅਨੁਸਾਰ ਕਿਸੇ ਵੀ ਜੜ੍ਹ ਜਾਂ ਚੇਤਨ ਵਸਤੂ ਦੀ ਕੀਮਤ ਕੋਈ<br />
ਚੇਤਨ ਵਸਤੂ ਹੀ ਪਾ ਸਕਦੀ ਹੈ ਜੋ ਕਿ ਇਸ ਸ਼ਬਦ ਵਿਚ ਮਤਿ ਅਰਥਾਤ ਬੁਧੀ ਹੈ।ਨਹੀਂ ਤਾਂ ਕੋਇ ਵਿਚਾਰਵਾਨ<br />
ਸੱਜਣ ਇਹ ਦੱਸੇ ਕਿ ਕੀਮਿਤ ਜੋ ਕਿ ਜੜ੍ਹ ਹੈ ਕਿਸ ਤਰਾਂ੍ਹ ਨਾਲ ਕਿਸੇ ਚੀਜ਼ ਦੀ ਕੀਮਤ ਪਾ ਸਕਦੀ ਹੈ। ਇਸ ਤੋਂ ਇਸ<br />
ਗੱਲ ਦਾ ਅੰਦਾਜਾ ਲਗਦਾ ਹੈ ਕਿ ਸਿੱਖ ਜਗੱਤ ਗੁਰਬਾਣੀ ਦੀ ਗੁਝੀਆਂ ਰਮਜਾਂ ਤੋਂ ਅਜੇ ਕਿਤਨਾ ਦੂਰ ਹੈ।<br />
ਕਿਤਨੇ ਦਹਾਕੇਆਂ ਤੋਂ ਇਹ ਪੰਕਤੀ ਦਾ ਪਾਠ ਅਸ਼ੁੱਧ ਹੀ ਹੋ ਰਹਿਆ ਹੈ।ਜਦ ਕੇ ਇਹ ਸਾਡੀ ਨਿਤਨੇਮ ਦੀ<br />
ਬਾਣੀ ਹੈ ਅਤੇ ਲਗਭਗ ਹਰਇਕ ਸਿੱਖ ਘੱਟੋ ਘੱਟ ਜਪੁਜੀ ਸਾਹਿਬ ਅਤੇ ਰਹਰਾਸਿ ਸਾਹਿਬ ਦੀ ਬਾਣੀ ਨਾਲ ਤਾਂ ਜ਼ਰੂਰ<br />
ਜੁੜਦਾ ਹੀ ਹੈ। ਦਾਸ ਇਹ ਲੇਖ ਸੀ੍ਰ ਅਕਾਲ ਤਖੱਤ ਸਾਹਿਬ ਨੂੰ ਵੀ ਨਜ਼ਰਸਾਨੀ ਵਾਸਤੇ ਜ਼ਰੂਰ ਭੇਜੇਗਾ ਤਾਂ ਕਿ<br />
ਭਵਿੱਖ ਵਿਚ ਇਸ ਪਦ ਛੇਦ ਨੂੰ ਦਰੁਸਤ ਕੀਤਾ ਜਾਵੇ। ਸਰਬ ਵਿਚਾਰਵਾਨ ਸੰਗਤ ਨੂੰ ਵੀ ਇਹੋ ਹੀ ਬੇਨਤੀ ਹੈ<br />
ਕਿ ਆਪ ਅਪਣੀ ਸੰਗਤ ਵਿਚ ਇਸ ਗੁਰਮਤ ਅਤੇ ਵਿਆਕਰਣ ਅਨੁਕੂਲ ਪਦ ਛੇਦ ਨੂੰ ਅਪਨਾਉਣ ਅਤੇ ਸਤਿਗੁਰ<br />
ਦੀਆਂ ਖੁਸ਼ੀਆਂ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਣੀਆ।<br />
ਆਓ ਹੁਣ ਸਤਗੁਰ ਦੀ ਬਖਸ਼ਸ਼ ਨਾਲ ਰਹਰਾਸਿ ਸਹਿਬ ਦੇ ਪੰਨਾ ੮ ਤੋਂ ੧੨ ਤੱਕ ਲਿਖੇ ੯ ਸ਼ਬਦਾਂ ਵਿਚ "ਸਭ"<br />
ਸ਼ਬਦ ਦੇ ਵਖੋ ਵੱਖਰੇ ਰੂਪਾਂ ਦੀ ਸੁੱਚੀ ਤੈਆਰ ਕਰ ਕੇ ਸੰਗਤਾਂ ਨੂੰ ਇਹ ਨੇਮ ਦ੍ਰੜ ਕਰਵਾ ਦਈਏ।<br />
<br />
ਸਭ ਕੀ ਮਤਿ ਮਿਲਿ ਕੀਮਤਿ ਪਾਈ ॥ (ਨੇਮ # ੪ ਸੰਪਾਦਕੀ "ਕੀ" )<br />
ਤੁਧੁ ਆਪੇ ਸ੍ਰਿਸਟਿ ਸਭ ਉਪਾਈ ਜੀ ਤੁਧੁ ਆਪੇ ਸਿਰਜਿ ਸਭ ਗੋਈ ॥(ਨੇਮ # ੧ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ )<br />
ਸਭ ਤੇਰੀ ਤੂੰ ਸਭਨੀ ਧਿਆਇਆ ॥(ਨੇਮ # ੧ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ )<br />
ਤੂੰ ਦਰੀਆਉ ਸਭ ਤੁਝ ਹੀ ਮਾਹਿ ॥(ਨੇਮ # ੧ ਇਸਤ੍ਰੀ ਵਾਚਕ )<br />
<br />
ਸੁਣਿ ਵਡਾ ਆਖੈ ਸਭੁ ਕੋਇ ॥(ਨੇਮ # ੨ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ )<br />
ਜਿਨ ਨਿਰਭਉ ਜਿਨ ਹਰਿ ਨਿਰਭਉ ਧਿਆਇਆ ਜੀ ਤਿਨ ਕਾ ਭਉ ਸਭੁ ਗਵਾਸੀ ॥(ਨੇਮ # ੨ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ )<br />
ਤੂ ਆਪੇ ਕਰਤਾ ਤੇਰਾ ਕੀਆ ਸਭੁ ਹੋਇ ॥(ਨੇਮ # ੨ ਪੁਰਸ਼ ਵਾਚਕ )<br />
<br />
ਸਭਿ ਸੁਰਤੀ ਮਿਲਿ ਸੁਰਤਿ ਕਮਾਈ ॥ (ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਸਭਿ ਸਤ ਸਭਿ ਤਪ ਸਭਿ ਚੰਗਿਆਈਆ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਜੇ ਸਭਿ ਮਿਲਿ ਕੈ ਆਖਣ ਪਾਹਿ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਸਭਿ ਨਿਧਾਨ ਦਸ ਅਸਟ ਸਿਧਾਨ ਠਾਕੁਰ ਕਰ ਤਲ ਧਰਿਆ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਸਭਿ ਧਿਆਵਹਿ ਸਭਿ ਧਿਆਵਹਿ ਤੁਧੁ ਜੀ ਹਰਿ ਸਚੇ ਸਿਰਜਣਹਾਰਾ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਸਭਿ ਜੀਅ ਤੁਮਾਰੇ ਜੀ ਤੂੰ ਜੀਆ ਕਾ ਦਾਤਾਰਾ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਹਰਿ ਧਿਆਵਹੁ ਸੰਤਹੁ ਜੀ ਸਭਿ ਦੂਖ ਵਿਸਾਰਣਹਾਰਾ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਇਕਿ ਦਾਤੇ ਇਕਿ ਭੇਖਾਰੀ ਜੀ ਸਭਿ ਤੇਰੇ ਚੋਜ ਵਿਡਾਣਾ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
ਜੀਅ ਜੰਤ ਸਭਿ ਤੇਰਾ ਖੇਲੁ ॥(ਨੇਮ # ੩ ਬਹੁ ਵਚਨ )<br />
<br />
ਇਸ ਤਰਾਂ੍ਹ ਦੀਆਂ ਹੋਰ ਕੁਝ ਤ੍ਰੁਟੀਆਂ ਵਾਰੇ ਸਤਗੁਰ ਦੇ ਬਖਸ਼ੇ ਗਿਆਨ ਮੁਤਾਬਕ ਦਾਸ ਭਵਿੱਖ ਵਿਚ ਹੋਰ<br />
ਵੀ ਉਪਰਾਲੇ ਕਰਦਾ ਰਹੇਗਾ ।<br />
</span></span></div><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: blue; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;"><span style="color: white; font-size: large;">ਭੁੱਲ ਚੁੱਕ ਮੁਆਫ<br />
</span><br />
</span></span><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: blue; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; text-align: left;"></span></span><span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; font-family: 'Times New Roman'; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Verdana,Arial; font-size: 13px; text-align: left;"> </span></span></div></div>SKAaustraliahttp://www.blogger.com/profile/12685141140369317434noreply@blogger.com0